1946. december 10., Stockholm. Otto Hahn német kémikus a Nobel-díjat készül átvenni a maghasadás felfedezéséért. A délelőtti órákban váratlan látogató keresi fel szállodai lakosztályában: Lise Meitner osztrák fizikus, akivel harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban álltak Berlinben. Meitner származása miatt 1938-ban Svédországba menekült a náci Németországból, de egy ideig még intenzíven leveleztek. Bár az uránhasadásra vonatkozó felfedezésüket is közösen tették - a folyamatra Meitner adott magyarázatot -, egyedül Otto Hahn aratja le a babérokat. Képes-e a két tudós a díjátadóig megérteni a másik "igazságát", és szembenézni saját múltbeli döntéseikkel?
Cyril Gely francia szerző regényéből színdarab is készült, amelyet A Díj címmel Magyarországon is bemutattak.

Trend Kiadó, 2024

MARIA CALLAS (1923-77) minden idők legnagyobb operadívája volt. Annak ellenére, hogy karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves kapcsolata - a férfi összetörte a szívét, amikor elhagyta Jacqueline Kennedyért. Ám igazi érzéseiről keveset tudunk. New York és Görögország között nevelkedett, érzelmileg bántalmazó édesanyja kényszerítette éneklésre, és a nemzetközi karrier érdekében hátrahagyta családját. A királyi udvarok és a hollywoodi sztárok által ünnepelt Callas megharcolt a szexizmussal, hogy feljusson a csúcsra, de volt egyvalami, amire vágyott, ám soha nem lehetett az övé: a boldog magánélet. A Díva születik című könyvben Lyndsy Spence bestselleríró eddig nem látott dokumentumokból merít, hogy feltárja egy igazi ikon kendőzetlen, tragikus történetét.

Athenaeum Kiadó

Jana és ikertestvére anyjuk koporsójával az elhunyt végakaratának megfelelően egy zárt, északi, finn közösségbe indulnak. A település toxikus légköre és a szektaként működő szabadegyház úgy tűnik magával rántja Öcsit, aki a szigorú vallási keretektől, a puritán patriarchátustól és az ismeretlen rokonok között várja a múlt lezárásának lehetőségét. Eközben Jana továbbra is a múlt sebeivel küszködve próbál kötődni, szeretni és szeretve lenni. Noha az anya hátrahagyott leveléből sok mélyre temetett titokra fény derül, a minták változatlanok, és úgy tűnik, az erőszak és a függések rendszere mindenhol egyforma.

Az Elvittük anyát északra a szerző nagy sikerű, August-díjjal jutalmazott, Elmentem az öcsémhez című első kötetének folytatása. Karin Smirnoff a senki máséhoz nem hasonlítható prózájának középpontjában továbbra is a zord északi közösség, illetve Jana Kippo alakja áll.

Cserhalmi György több mint kétszáz filmszerepet és több mint kétszáz színpadi szerepet játszott el - hatalmas életmű, amely szerencsére még nem zárult le. És a több mint ötven év alatt annyi történet halmozódott az alakítások mellett és mögött, hogy úgy gondoltam, ezeket érdemes közkinccsé tenni; fölé emelni a társasági sztorizásoknak.

Miniportrék, anekdoták, vidámak és szomorúak sorjáznak tehát ebben a könyvben, olyan emberekről, akiknek a többsége már a színház- és filmtörténet része, a kulturális közelmúltunk, értéktárunk meghatározó eleme; olyanok, akiket nem szabad elfelejteni, mert nélkülük érthetetlen és értelmezhetetlen az a kulturális közeg, amelyben ma élünk.

És kirajzolódik egy monumentális pálya jó néhány tapasztalata, és mögötte remélhetőleg egy szakma, a színészet ethosza is. "Nagy színész", "népszerű színész", "főszereplő színész" - gyakran felbukkanó jelzős kapcsolatok ezek Cserhalmi pályájával kapcsolatban, és igazak is, csak éppen nem sokat árulnak el arról, ami mögöttük van; mi erről is sokat beszélgettünk, a "melóról", a családról, a színészi "trükkökről".

Csáki Judit

Open Books Kiadó, 2024