A mai Kossuth Lajos és Brusznyai utca sarkán állt a Hungária étterem, avagy söröző. Már a 19. század közepén vendégfogadó működött itt. A 20. század első felében a város egyik népszerű vendéglátóegysége volt. 1950-től a frissen alakult Veszprémi Vendéglátóipari Vállalat egyik közétkeztetési éttermeként működött.

A Hungária söröző a város egyik népszerű vendéglátóhelye volt. Az 1960-as évek elején szólt itt a hárfa- és cigányzenekar, de még irodalmi estet is rendeztek termeiben:

„1964-ben láttam először, egy kora nyári napon, Veszprémben. Az azóta lebontott Hungária söröző nagytermében Nagy László estjére gyülekeztek a versbarátok. A költő már ott állt a középre állított előadói asztal mellett, a hallgatóság székeinek karéjában. Valaki egy doboz Fecskét dobott oda neki: jelentékeny arcú és megjelenésű fiatal nő volt. Szerényen a háttérben maradt, mégis: mintha a szivárvány ült volna le a közönség soraiba verseket hallgatni. Nem szólt: jelen volt. Nem lehetett nem észrevenni. Ő volt „a Látható Ember”, ahogy később szép versében a költőt nevezte.

Szécsi Margitnak kortársa voltam, de csak egy évvel azelőtt, az 1963-ban megjelent antológiából, a Tiszta szigoníságból tudtam meg, hogy milyen nagy költő. Pedig addigra már négy kötete jelent meg, s 1957-ben József Attila-díjat is kapott.” (Kemény Géza: A Látható Ember. Hitel, 1998/6. szám)

Volt olyan, hogy nyáron is mértek forralt bort a Hungáriában, de kínáltak többféle üdítőt is. A legkellendőbb áruja a sör volt, amelyet sokáig az épület oldalán is jeleztek: „Az ellenforradalom idején [megj. - 1956] leégett Hungária söröző tetőzetét már kijavították: újra olthatták itt szomjukat a vendégek. S olvashatták újra a söröző falán lévő feliratot: Sörben a barátság.” (Napló, 1983. április 29.)

A söröző méreténél fogva végül nem bizonyult alkalmasnak olyan közétkeztetésre, mint a Veszprémi Vendéglátóipari Vállalat más nagyobb egységei, így itt csupán szokványos menürendszerben és étlap szerinti megrendeléssel lehetett étkezni.

1961-ben felújították az addigra már több évtizedet is megélő sörözőt: „Hétfőn reggel megnyílik Veszprémben a Hungária étterem, amelyet a múlt hónapokban gondos munkával átalakítottak. Az átalakítás során a jó konyhájáról híres étterem jellege nem változott meg, csupán átfestették és a magyaros jellegű bútorokat kiegészítették. felújították. A konyhafelszerelést is korszerűsítették.” (Napló, 1961. június 11.)

A belváros átépítése azonban a Hungária Sörözővel is végzett: „Az ötvenes években felszámolt kisvendéglőket is ideszámítva, a régi Veszprém vendéglátóipari múltjának számos emléke eltűnik” (Napló 1967. augusztus 9.) 1969-ben elbontották az épületet.