A Via Magna, a nagy római hadiút menti kőkerítéssel körülvett fogadó (ma a Veszprémet és Tapolcát összekötő 77-es főút).

A csárda homlokzatán 1831. áll, mint az építés időpontja, valószínűbb, hogy a XVIII. század végén már állt. Oklevelekben feljegyzett adatok szerint a középkorban pihenőhely, vámház állott e helyen. Ennek alapjaira építették fel a boltíves tornácú nádtetős épületet.

Betyár csárda elnevezését több hírneves embernek „köszönheti”. Sobri Jóska, Savanyú Jóska és Oroszlán Pali többször megfordult a vendéglátóhelyen. A legenda úgy tartja, hogy Sobri és Savanyó is belevágta fokosát a mestergerendába.

A vendégfogadóként is számon tartott épület földszintjén a kármentős ivó, a pince előtere van, az emeleti szobákban szintén ivót rendeztek be és itt lakott a csárdát üzemeltető család tipikusan parasztlakásként (konyha, kamra és két szoba) elrendezve.

Az épület kedvelt forgatási helyszín volt. A Tenkes kapitánya csárdajelenetei itt készültek. A Csárdáskirálynő 1971-es verziójában, mint fogadó szerepelt. 1967-ben készült első színes magyar tévéfilm, A koppányi aga testamentuma, ahol az épület a Babocsai-ház volt.