Ebben segítségünkre vannak a térképek…

A 18. században a Balaton környéke teljesen elmocsarasodott. A 17. század végi „kis jégkorszak" következtében a vízszint megemelkedett, az elmocsarasodást segítették továbbá a malmok és a malomgátak is. A déli partot sújtó árvizek is sürgették a Balaton vízrendszerének szabályozását. Ugyanakkor a 18. század folyamán fontossá vált az olcsó agrártermékek (gabona) előállítása, valamint a gabonaszállítás biztosítása érdekében a közlekedés fejlesztése. Az 1770-es években a vízi közlekedés javítása különösen nagy hangsúlyt kapott. Így merült fel az a gondolat, hogy a Balaton egy részét és annak mocsarait lecsapolják, kiszárítsák új termőterületek kialakítása érdekében. Ennek megtervezésével, feltérképezésével bízták meg Krieger Sámuelt (1746-1781).

Elkészül a felmérés a területről: ez a Balaton első részletes és pontos térképe.

A térképnek négy példányáról tudunk, amelyből kettőt csak a szakirodalomból ismerünk, mégpedig Cholnoky Jenő leírásából, melyet A Balaton hidrográfiája című könyvben ismertet.

https://mnl.gov.hu/.../a_balaton_elso_valosaghu_terkepi...

További térképek is megtekinthetők.

2. kép

LÁZÁR DEÁK TÉRKÉPE

A Balatont jelenlegi ismereteink szerint egy 1339-ben készült, a Földközi-tengeri hajózást segitö térkép tünteti fel elöször. A térkép szerzöje Dalorto Angelo olasz származású térképész-csillagász volt. A tó nevét egy ismeretlen szerzötöl származó, Németországban kiadott 1507. évi térkép tünteti fel elöször. A XVI. század elsö negyedében a kor térképészeti szinvonalát messze meghaladó térkép jelent meg hazánkról. A térképet Lázár deák, Bakózcz Tamás esztergomi érsek titkára készítette az 1500-as évek elején. Munkásságáról egyébként nagyon keveset tudni. A deák készítette térképen a Balaton a körülötte elterülö települések gyürüjében a valóságosnál nagyobb vizfelülettel jelenik meg. A térképet, korai halála miatt nem tudta sajtó alá rendezni, ezt a munkát régi ismeröse Collimitius Tanstetter Georg bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus Spiesshaimer Johann udvari történész végezték el.

3. kép

BALATON RAJZA LAZIUS TÉRKÉPÉN 1556

A mohácsi csatavesztést követő időkben, a három részre szakadt országban nem volt lehetőség térképészeti munkákra. A hadvezetéshez viszont szükség volt részletes helyszínrajzra. Ezért Lazius Wolfgang bécsi professzor I. Ferdinánd udvari térképésze személyes katonai tapasztalatait is felhasználva, átdolgozta és további részletekkel gazdagította Lázár deák munkáját. A megjelent térkép sajátossága, hogy a Lázár deák munkáján az akkori magas vízállásnak megfelelően, szigetként szereplő Tihanyi-félszigetet a déli parthoz kapcsolta

4. kép

MÜLLER térképe 1709

Hazánk és a Balaton térképi képe csak a török kiűzése utáni időkben változik meg lényegesen. A bécsi udvar Müller Johann Christoph osztrák földmérőt bízta meg a Habsburg-birodalom új térképének elkészítésével. Az 1709-ben megjelent 1:550 000 méretarányú Magyarország térkép az első, új helyszíni bejáráson alapuló térkép Lázár deák 200 évvel korábban megjelent munkája óta.

5. kép

MILKOVINY SÁMUEL TÉRKÉPE 1732

Magyarországot ábrázoló, matematikailag felépített térképek korszakát a XVIII. század első felében Mikoviny Sámuel munkássága nyitja meg. Feltehetőleg ő készítette a Balaton első pontos mérnöki felvételezésen alapuló térképét is 1732-ben, 1:90 000 méretarányban. A térkép érdekessége hogy a tó középvonalában vonallal jelzett árok mutatja a tó legnagyobb mélységét, több mint 11 m-t. A Balaton mélységét Mikoviny vízmérőrúddal vagy kötéllel határozta meg.

6. kép

Krieger Sámuel térképe 1776