VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON

 Keresés | Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala 

SZABÓ Pál
( Nemesvita, 1890. január 27. - Budapest, 1977. március 6. )

könyvtáros

Édesapja tornatanár a veszprémi piarista főgimnáziumban, majd kántortanító Nemesvitán. Gimnáziumi tanulmányait Keszthelyen, Esztergomban és Veszprémben végezte, majd a veszprémi hittudományi főiskolán, a római pápai Gergely Egyetemen, a római királyi egyetemen, a debreceni és a pécsi tudományegyetemeken tanult. Betegsége miatt lemondott a papi pályáról. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett olasz nyelv- és irodalomból, majd magyar történet és irodalomtörténet tárgyakból Rómában és Pécsett. Végigharcolta az első világháborút. 1919-ben a debreceni egyetem, 1929-től a pécsi egyetem tudományos könyvtárosa. 1928–1929-ben állami ösztöndíjjal Olaszországban volt tanulmányúton. Itt részt vett az első könyvtáros világkongresszuson. 1936-tól Budapesten a műegyetem központi könyvtárában dolgozott. Az intézmény igazgatóhelyettese, egyben a nemzetközi folyóiratosztály vezetője volt. 1950-ben itt nyugdíjazták. Ezután a Színház- és Filmművészeti Főiskola Könyvtárának vezetőjeként és a főiskola olasz tanáraként dolgozott. A nemzeti, konzervatív eszmék hirdetőjeként jelentős politikai szerepet vitt. Debrecenben és a Tiszántúlon keresztényszocialista munkásszervezeteket alapított. A pécsi frontharcosok megszervezője és első elnöke volt. Sohasem szakadt el környékünktől. 1919-től 1926-ig munkatársa, vezércikkírója volt a Tapolcai Újságnak, ahol közel száz cikke jelent meg. A Farkasréti temetőben nyugszik.
  M.: A keresztény és nemzeti alapon álló munkásszervezkedés. Debrecen, 1921, - A régi pécsi egyetem. Pécs, 1933. – A régi pécsi egyetemre vonatkozó kéziratok és nyomtatványok bibliográfiája. Pécs, 1933. – A M. K. Erzsébet Tudományegyetem. I. Pozsonyban. Pécs, 1934. – A M.K. Tudományegyetem bibliográfiája. Pécs, 1934. – A M. Kir. Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Bp. 1940.
  I.: Kertész.



SZABÓ Pál Csaba
( Várpalota, 1964. május 17. - . )

egyetemi adjunktus, ügyvezető igazgató

Gy.: Emma 1994; Félix 1995; Zsuzsa 1998.
T.: 1982 Thuri György Gimnázium, Várpalota. 1989 JATE, Szeged.
Tf.: 1996 dr. univ.
É.: 1989-től oktató, 1996-tól adjunktus Szegeden, a JATEen. Mellette 2000-től ügyvezető igazgató a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Társaságnál, Várpalotán.
Kt.: politikatörténet, közigazgatás-történet, régiókutatás, várostörténet, hétköznapkutatás, muzeológia határterületei.
  M.: Álom az államban. Szeged, 1996. – A szegedi MÁV Diákotthon száz éve 1896–1996. Szeged, 1996. – Kaland a vasúton. A magyar századforduló vasúti novellái. (Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta.) Bp., 1999. – Bán Aladár: Állatmesék gyermekeknek és felnőtteknek. (Válogatta, szerkesztette.) Várpalota, 2000. – Várostérképek a történelmi Magyarországon, 1880-1918. Várpalota, 2001.
Ct.: Nemzeti őrhelyen. Állami tisztviselők a századforduló Magyarországán. = Aetas, 1985. 2. sz. – A magyar választási rendszer főbb sajátossága. = Aetas. Acta Iuvenum, 1986. – A forradalom balratolódásának okai és következményei. Ifj. Andrássy Gyula az 1919-es eseményekről. = Aetas, 1986. 2. sz. – Megértés és megengedés. Beszélgetés a századeleji Magyarországon. = Acta Historica, 1993. – Mielőtt Tisza István beszélni kezd. Válogatás Tisza István beszédeiből. 1903–1917. (Bevezető tanulmány.) = Belvedere, 1995. 1–2. sz. – Országgyűlési képviselőválasztások Szepes megyében 1910-ben. = Acta Historica, 1996. – A vasutas társadalom a századelő Magyarországán. = Belvedere, 1997, szept.-dec. – Kisvárosok a Ferenc József-i Magyarország településhálózatában. = Comitatus, 1997. szept. – Krassó és Szörény vármegyék egyesítése, 1880-1881. = Acta Historica, 1999. – Adalékok a Magyar Határőrvidék polgári közigazgatásának újjászervezéséhez, 1873–1880. = Comitatus, 2000. jan.-febr.