VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON

 Keresés | Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala 

SONNEVEND Imre
( Szombathely, 1948. július 25. - . )

erdőmérnök, környezetvédelmi és tájrendező szakmérnök

Sz.: Sonnevend Gyula mezőgazda, Wildner Éva htb. Nős, Lackovits Emőke Magdolna néprajzkutató.
Gy.: Gergely 1974, Anna 1976.
T.: 1966 Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre. 1973 Erdészeti és Faipari Egyetem, erdőmérnök, 1979 környezetvédelmi és tájrendező szakmérnök, Sopron.
É.: 1973-tól 1986-ig az Állami Erdőrendezőségnél üzemtervező (erdőtervező), 1986 és 1991 között az Erdőfelügyelőségnél erdőfelügyelő, 1991-től 1997-ig a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója, Veszprémben. 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál igazgató-helyettes, 1998 októberétől botanikai felügyelő.
Tk.: 1991-től a VEAB erdészeti szakbizottság tagja. Számos ismeretterjesztő előadást tart, lakossági fórumokat, célzatos szaktúrákat szervez, főleg a nemzeti park kihirdetésével kapcsolatosan. 1991-től vezetésével készül el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakmai alapvetése. Kezdeményezésére épül fel az új Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház a Kis-Balatonon. Salföldön és Bakonybélben romos tsz-major és magtár helyén színvonalas bemutatóhelyeket hoz létre. A bakonybéli Bakonyi Erdők Házához jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújtott az erdészeti szakhatóság és a két bakonyi erdőgazdaság is.
Kt.: 1971-től kutatja a Bakony és a Balaton-felvidék természeti értékeit. 1975-ben az Alkotó Ifjúság pályázaton III. díjas a Káli-medence természeti értékeiről írt dolgozatával, 1979-ben szakmérnöki diplomatervében is e témával foglalkozik. 1980 az OKTH felkérésére botanikai szakvéleményt készít a Káli-medence Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításához. 1983-ban elkészíti doktori disszertációját a Káli-medence erdőtársulásairól. Erdőtervezői és erdőfelügyelői tevékenysége során különös figyelmet szentel az erdőtörténeti emlékeknek. .
  M.: Bakony, Balaton-felvidék. (Turistakalauz, társszerző.) Bp., 1983. (Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 179. és 180. kötet.) – Káli-medence Tájvédelmi Körzet I-II. Bp. 1984. – Az átmenet, avagy Veszprém megye a rendszerváltozás időszakában. (Társszerző.) Veszprém, 1995. – A II. Kis-Balaton Ankét. (Társszerző.) Keszthely. – Conserving Hungary´s Heritage (The National Parks and World Heritage Sites). (Társszerző.) Bp., 1999. (2000-ben megjelent magyar nyelven.) – Balatonkenesétől a Kis-Balatonig. (Társszerző.) Bp., 1999.
Ct.: 1995: a Természetvédelem Éve a Közép-Dunántúlon. = Kanitzia, 1997. 3. sz. – Új nemzeti parkunk: a Balaton-felvidék I-II. = Élet és Tudomány, 1997. 42–43. szám. 1980 és 1995 között a Naplóban több kisebb szakcikke jelent meg.
  I.: BALI J: Döntő az igényes szakmaiság. Beszélgetés a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság új vezetőjével. = Napló, 1991. aug. 6. – BALI J:A honi természetvédelmet is erdészek alapították. Beszélgetés dr. Sonnevend Imrével. = Erfa Híradó, 1992. jan.




SONNEVEND Imréné, Lackovits Emőke Magdolna
( Domaháza, 1946. szeptember 24. - . )

néprajzkutató–muzeológus

Sz.: Lackovits Károly, Kováts Magdolna tisztviselők. Férjezett, Sonnevend Imre erdőmérnök.
Gy.: Gergely 1974 egyetemi hallgató, Anna 1976 egyetemi hallgató.
T.: 1965 Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr. 1971 Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, néprajz–történelem szak. 1976 egyetemi doktor.
É.: 1971–1973-as években a soproni Liszt Ferenc Múzeumban segédmuzeológus. 1973 és 1986 között a veszprémi Bakonyi Múzeumban muzeológus, 1986-tól osztályvezető, 1993-tól 1998-ig igazgató-helyettes. 2007-től nyugállományban.
Tk.: 1987-től a Magyar Néprajzi Társaság, 1990-től Pulszky Társaság választmányi tagja, 1988-tól a Református Teológia Doktorok Kollégiuma rendes tagja. 1991-től Magyarok Világszövetsége Veszprém Megyei Szervezet alelnöke. 1986–1991 között a VEAB Néprajzi Munkabizottságának titkára. 1991-től 1995-ig Múzeum Baráti Kör néprajzi szakcsoportjának elnöke.
Kt.: társadalom- és vallási néprajz.
Dk.: 1983 Gunda-díj. 1984 Szocialista Kultúráért. 1984 Veszprém Megyéért Érdemrend arany. 1993, 1996 Honismeretért. 1992 Gizella-díj. 2006 Móra Ferenc-díj. 2011 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt.
Ct.: A rábapatonaiak eredethagyománya. = Arrabona, 1972. 14. sz. – Egy kapuvári női ruhatár bemutatása. = Arrabona, 1973. 15. sz. – Lakáskultúra a Fertő-mentén. I. 1860–1900. = Arrabona, 1975. 17. sz. – Lakáskultúra a Fertő-mentén II. 1900–1970. = Arrabona, 1977–1978. 19–20. sz. – Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 15. 1982. – A köveskáli alsó és felső református temető 18–19. századi kő sírjelei. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. 1983. – A Veszprém megyei német nemzetiség viseletkutatásának problémái és jellemzői. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, X. 1984. – Református úrasztali textíliák a Dunántúlról és a Kisalföldről. = Komárom Megyei Néprajzi Füzetek, 3. 1986. – A vásárok és az árucsere néprajza Közép-Dunántúlon. (Társszerző.) Székesfehérvár–Veszprém, 1987. – Rokonság és temetkezési rend kapcsolata a Káli-medence falvaiban 18–20. század. = Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban. Veszprém, 1988. – A halottaslepedők. = Veszprémi Történelmi Tár, 1990/I. – Vallásos ábrázolások és feliratok a Közép-dunántúli paraszti kultúrában. = Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Veszprém. – A magyarpolányi pünkösdi szokása a “Pfingstniegel”. = Kultúra és tradíció. Tanulmányok a 60 éves Újvári Zoltán tiszteletére. Miskolc, 1992. – Szentcsaládjárás–szálláskeresés Raposkán. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, XV. 1993. – A család és a rokonság jellemzői a Káli-medence falvaiban a 18. század közepétől a 20. század közepéig. = Ethnographia, 102/2. 1993. – Az útszéli keresztek és szobrok egyháztörténeti jelentősége: a vallásos világnézet hordozói. = Műemlékvédelmi Szemle, 1993. 1. sz. – A gyermek a falusi társadalomban és a családban Veszprém megyében. = Gyermekvilág a régi magyar falun. Szolnok, 1995–1996. – Vörösberény református lakosságának kapcsolatrendszere. Házassági kapcsolatok. = Vörösberény és Balatonalmádi története. Balatonalmádi, 1995. – A dunántúli reformátusok liturgikus textíliái a 16–19. században. =Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 1996/2. – Az úrvacsora a magyar református népi hitéletben a 20. században, különös tekintettel Dunántúlra. = Ethnographia, 1997. 1–2. sz. – Életmód hagyományos népi kultúra Füreden. Balatonfüred néprajza. = Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. – Az egyházi esztendő ünnepi, jeles napjai, szokásai. Veszprém, 2000. Szerkesztések: A Veszprémi Bakonyi Múzeum történeti–néprajzi kutatásai a Káli-medencében. Néprajzi dolgozatok. (Társszerkesztő.) Veszprém, 1983. – Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. Veszprém, 1983. – Változásvizsgálatok a Káli-medencében. (Társszerkesztő.) Veszprém, 1985. – Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. Veszprém, 1987. – Kapcsolatok rendszere a Káli-medencében. Veszprém, 1988. – Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Veszprém, 1991. – Sebestyén Gyula Emlékkötet. Tanulmányok születésének 125. évfordulójára. Veszprém, 1991. – A Duna-menti népek hagyományos kultúrája. Tanulmányok a 60 éves Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. (Társszerző.) Bp., 1991. – Népi vallásosság a Kárpát-medencében II. Veszprém–Debrecen, 1997. – Népi építészet a Balaton-felvidéken. (Társszerkesztő.) Veszprém–Szentendre, 1998. – Népi vallásosság a Kárpát-medencében IV–V. Veszprém, 2000–2001. (Mészáros Veronikával közös munka). Kékkút és az Egyed-ház. Kiállításvezető, 19 oldal. Veszprém, 2000. Role games in the villages of the Balaton hills Between 1910 and 1940. Acta Ethnographica Hungarica 44/1–2. 1999–2000. 79–84. Az egyházi esztendő ünnepei, jeles napjai, szokásai. Veszprém, 2000. 285 oldal. A vallásos élet felekezeti és területi jellemzői Közép-Dunántúlon. 17–20. század. Néprajzi Látóhatár IX. 2000/3–4. Ünnepi írások a 80 éves P. dr. Galambos Ferenc Iréneusz OSB tiszteletére. Szerk. Csoma Zs.–Viga Gy. Bp.–Miskolc, 2000. 175–190. A lelkész személye, szerepe a Közép-dunántúli református közösségekben. 17–20. sz. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. Szerk. L. Imre Mária. Pécs, 2000. 192–199. Reformátusok és római katolikusok hitélete a 20. században Csopak–Kövesden. In: Vallási néprajz 10. Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Küllős Imola. Bp. 1999–2000. 153–166. Borszentelés és a szentelt bor a Balaton-felvidéken. In: Millenniumi szőlős-boros könyv. A szőlő és a bor Magyarországon. Szerk. Csoma Zs.–Balogh I. Bp., 2000. 153–155. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok. In: VMMK 21/2000. Veszprém, 2000. 89–107. Előszó. In: Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Szerk. Regenye Judit. Veszprém, 2000. 11–13. Népi kultúra és népi társadalom. A hagyományos társadalom összetétele, jellemzői. In: Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza. Szerk.: Lichtneckert András. Veszprém, 2000. 219–290.
  I.: LÁSZLÓ Péter: Amikor a munka és a hobbi azonos. = V 7 N, 2011. máj. 20.