VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON

 Keresés | Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala 


HORVÁTH János
( Csicsó [Balatoncsicsó], 1769. november 4. - Pozsony, 1835. január 16. )

r. k. püspök, író

Veszprémben és Pápán járt középiskolába, Pozsonyban filozófiai tanulmányokat folytatott, ugyanitt az 1788–1792-es években teológus. 1792-ben szentelték pappá. Veszprémben káplán, majd Szőlősgyörkön, 1801 és 1808 között (Festetics György meghívására) Keszthelyen plébános. 1808-tól Veszprémben kanonok és egyben a káptalan könyvtárosa, 1822-től pápai esperes. 1815-ben Veszprém megye táblabírájává választották. 1822-ben és 1825-ben részt vett a pozsonyi nemzeti zsinaton és az országgyűlésen, először az egyházmegye, majd a Veszprémi Káptalan követeként. 1830-tól székesfehérvári püspök. Két év múlva az MTA tiszteletbeli taggá választotta, a király pedig valóságos titkos tanácsosnak nevezte ki. Korának egyik legműveltebb papja, tízezer kötetes könyvtárat gyűjtött össze. Jelentős szerepet játszott Keszthelyen a Festetics Györgyöt körülvevő szellemi életben. Részt vett a nyelvújítási harcban, szoros barátságot tartott kora íróival. Kapcsolatban állt Verseghy Ferenccel, 1825-ben kiadta hátrahagyott kéziratait. 1820-ban indította az Egyházi Értekezések és Tudósítások c., első magyar nyelvű katolikus folyóiratot. Prédikációi és temetési beszédei révén vált híressé. Pozsonyban az országgyűlésen megbetegedett és ott is halt meg. Székesfehérvárott a székesegyház sírboltjába temették.   M.:. Az Istennek imádása. Vp.. 1796., 1812. – Pásztori dal. Vp., 1795. – Vitéz Kinizsy Pálnak hamvai. (v.) Vp., 1797. – Búzakalász koszorú. Vp., 1801. – Az egyházi férfiak tüköre. Vp., 1802. – Az ékes szóllás a koporsóknál. Vp., 1816. – A régi magyaroknak vallásbéli s erköltsi állapottyokról. Pest, 1817. – Tisztelet oszlopa, melyet néhai Tolnai gróf Festetics György úr Ő excellentiájának, ápr. 15. 1819. emelt. Vp,. 1819.
  I.: BADICS Ferenc: ~ püspök 1769–1835. Vp., 1927. – Harmath–Katsányi. – KhÉL – MKtL V. köt. – Pfeiffer. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt. – Varga.



HORVÁTH János
( Margitta [Románia], 1878. június 24. - Budapest, 1961. március 9. )

irodalomtörténész, tanár

Az MTA 1919-ben levelező-, 1931-ben rendes tagjává választotta. A magyar irodalomtörténet-írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton járt Párizsban és Olaszországban. Tanított a budapesti egyetemen és az Eötvös-kollégiumban. Részt vállalt folyóiratok alapításában és szerkesztésében. 1923 és 1948 között a budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942 után a Petőfi Társaság tagja. Nyugalomba vonulása után idejének nagy részét a Balatonalmádihoz tartozó Káptalanfüreden lévő nyaralójában töltötte. Több művét itt rendezte sajtó alá. 1923-ban Akadémiai nagyjutalmat, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.
  M.: Aranytól Adyig. Bp., 1921. – Magyar irodalomismeret. Bp., 1922. – Kisfaludy Sándor. Bp., 1936. – Rendszeres magyar verstan. Bp., 1951. – A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976. – A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927, 1978.
  I.: KOZOCSA Sándor: ~ élete és munkái. Bp., 1948. – BARTA János: A mester nyomában. = It, 1958. 2. sz. – SŐTÉR István: ~ életműve. = ÉI, 1961. 11 sz. – Harmath–Katsányi. – RÚL X. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.



HORVÁTH János
( Kispest, 1921. október 4. - Budapest, 1988. április 22. )

politikus

Szerszámköszörűs segédlevelet szerzett, közgazdasági technikumot és az ötvenes években egyéves pártiskolát végzett. A két világháború között budapesti és a főváros környéki gyárak kőművese. 1936-tól részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban, 1942-ben szervezkedés miatt bebörtönözték. A háború alatt frontszolgálatot teljesített. Szökése után Kőbányán egy partizáncsoport tagjaként részt vett a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban. A háború után 1945-ben az MKP tagja, a pártközpont szervezési osztályának politikai munkatársa, néhány hónapig a párt soproni, 1946–1947-ben Veszprém vármegyei titkára. 1947–1948-ban Baranya vármegyei szervezőtitkár, majd 1949-ben is az MDP központi vezetősége szervezési osztályának politikai munkatársa. 1945 nyarától az országgyűlési választásokig az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjaként Dunántúl képviselője. 1949 és 1959 között a MÁV politikai osztályának vezetője, 1972-ig először az Angyalföldi Textilgépalkatrész Gyár, majd az Irodatechnika Vállalat igazgatója.
  I.: RÚL X. köt. – Varga.
.



HORVÁTH János
( Veszprém, 1926. január 4. - . )

könyvtáros, irodalomtörténeti munkatárs

Sz.: Horváth György városi aljegyző, Nagy Erzsébet. Elvált.
Gy.: Ágnes, Kristóf.
T.: 1945 Piarista Gimnázium, Veszprém. 1950 ELTE BTK, Bp.
É.: 1950-től a Szépirodalmi Kiadónál szerkesztési titkár, a Művelt Nép könyvtári osztályánál munkás, az Állami Könyvterjesztő Vállalat előadója, a Fókusz Áruház igazgatója.
Kt.: irodalomtörténet.
  M.: Mikszáth Kálmán: Különös Házasság. Sajtó alá szerkesztette, jegyzet és utószó. 1954. A Vasárnapi Újságban megtalálta az eredeti szöveget, amit átírt. Mikszáth: Két választás Magyarországon. Sajtó alá szerkesztette. Jegyzet, utószó és kiegészítés. A Vasárnapi Újságban megjelent, de kötetben nem. 1955. Krúdy Gyula: Kék szalag hőse. Első kiadás, sajtó alá rendezés, jegyzet, utószó. 1956. Tormai Cecile: A régi ház. Társkiadó, szerkesztő, utószóírás. 1991.
Ct. a Könyvbarát c. folyóirat 1951–1954. évi számaiban jelentek meg írásai. Több éven át a rádió irodalmi rovatában a könyvújdonságokat mutatta be.
  I.: Könyvbarát 1986.