VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON

 Keresés | Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala 

HORVÁTH István
( Szentendre, 1907. augusztus 6. - Budapest, 1994. november 11. )

művezető, politikus, polgármester

Négy polgárit végzett, 1924-ben szerszámkészítőként szabadult. Először kisiparosoknál dolgozott, 1930-tól a Magyar Rézhengerműveknél, és a Magyar Fémlemezművek Rt-nél szakmunkás. 1924-től tagja a vasas szakszervezetnek és a MSZDP-nek. 1939-ben Veszprémbe költözött és a Magyar Lőszerműveknél (Bakony Művek elődje) művezető, majd üzemvezető. 1944-ben megakadályozta, hogy a németek elhurcolják a felügyelete alá tartozó szerszámgépeket. 1945 után részt vett az MKP veszprémi szervezésében, tagja volt a városi Nemzeti Bizottságnak. 1945. április 4-én Veszprém polgármesterévé választották, ezt a képviselőtestület augusztus 3-án jóváhagyta. 1945. június 24-én a város követeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945. november 4-étől országgyűlési képviselője. 1946 novemberében koholt vádak alapján állásából felfüggesztették, a pártból kizárták. A vádakat ugyan elejtették, de 1947 decemberében lemondott a polgármesterségről. Az Egyesült Izzóban szakmunkás, az üzemi bizottság titkára. 1948-ban rehabilitálták, visszavették a pártba. 1949-ben hadiipari vállalat műszaki igazgatója, 1953–1954-ben Egerben gyárigazgató, majd ismét az Egyesült Izzóban üzemvezető. 1969 és 1980 között nyugdíjasként az Eötvös Klub portása.
  I.: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp., 1994. – RÚL X. köt. – Varga.



HORVÁTH István
( Külsővat, 1910. szeptember 18. - Tósokberénd, 1957. április 24. )

tanító

Iskoláit Külsővaton és Celldömölkön végezte, majd Pápán szerzett tanítói oklevelet. 1935-től Bódén, 1938-tól Tósokberénden tanított és kántorizált. 1946-ban elsők között indította a 8 osztályos oktatást, esti tagozatot szervezett. Még az évben igazgatóvá, 1947-ben pedig esperes-kerületi iskola-felügyelővé nevezték ki. A község lakosságának segítségével új általános iskolát építtetett. Elkötelezett pedagógus, igazi népnevelő volt. 1950-től a Devecseri Járási Tanács elnökhelyettese. Óvónőképzést, pedagógus továbbképzést kezdeményezett; maga is tanult, tanítói képesítése mellé főiskolai, egyetemi végzettséget szerzett. 1953-ban megteremtette Ajkán a gimnáziumi oktatás feltételeit és haláláig az új középiskola első igazgatója volt.
  I.: POÓR Andrásné: Az igazgató emlékére. = N., 2017. ápr. 20. – DtVm – Tilhof.



HORVÁTH István
( Újvidék, 1913. február 8. - Budapest, 1995. március 28. )

tanító, karnagy, dalszerző

1932-ben Kalocsán szerzett tanítói és kántori diplomát. Pétfürdőn a tanyasi jellegű, nádfedeles iskolában kezdte pályafutását és az általa szervezett, 1967-ben megépült új iskolában fejezte be, amelynek 1946 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1946-ban beindította a szakmunkásképző iskolát, amelynek egy ideig vezetője is volt. Évtizedeken át a városrész szellemi irányítója: 1932-ben megalakította és 50 évig dirigálta az énekkart, iskolai kórust és zenekart szervezett, színjátszó csoportokban játszott és rendezett. Dalszerzőként több díjat és oklevelet nyert. 1993-ban a város díszpolgárává választották, 1997-ben a pétfürdői iskola felvette nevét. A pétfürdői temetőben nyugszik.
  M.: A pétfürdői általános iskola története. (Kézirat, a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban.)
  I.: SARUSI Mihály: Negyven év az ötvenéves iskolában. = N., 1971. dec. 4. – KARCAGI László: 45 éves a Péti Nitrogénművek. Vp., 1974. – SZŐNYI Lajos: A Péti Munkás Énekkar ötven éves története, 1932–1982. Várpalota, 1988. – PACSUNÉ FODOR Sára: A várpalotai iskolák története. Vp., 1991. – S. BONYAI Eszter: Gyémántdiplomás pedagógus köszöntése. = N., 1992. 240. sz. – (áj): Névadó a pétfürdői iskolában. = N., 1997. márc. 14.



HORVÁTH István
( Káptalanfa, 1938. május 1. - ?, 2018. május 6. )

orvos-biológus

A biológiai tudományok kandidátusa (1973), doktora (1986). Szülei: Horváth Béla földműves, Kurdi Ilona. Felesége: Kríza Ildikó folklorista. 1956-ban a Pápai Állami Tanítóképzőben, 1962-ben az ELTE TTK kapott oklevelet. 1956–1957-ben tanító Mihályfán, 1962-től 1966-ig tanár a Fóti Gyermekvárosban, 1966 és 1969 között aspiráns a Magyar Tudományos Akadémián. 1969-től kutató az Országos Bőr- Nemikórtani Intézetben. Kutatóként két évet az Egyesült Államokban (1974–1975-ben Atlantában, 1979–1980-ban Pittsburghban), fél esztendőt a Szovjetunióban töltött. A tudományos pályán genetikusként indult. Kutatásait a mikrobiológia és immunológia területén végezte. Több évtizeden át vizsgálta a treponemák biológiáját, és immunológiai kérdéseit, a patogén treponemák osztódását in vitro körülmények között igazolta. Nevéhez kapcsolódik a Treponema leporis felfedezése és az anticholesterin antitest megfigyelése humán vérszérumban. Hazánkban elsők között foglalkozott a humán chlamydia fertőzések laboratóriumi diagnosztikájával.
Tagja volt az MTA Köztestületének és a New Yorki Tudományos Akadémiának. Az Országos Bőr- Nemikórtani Intézet továbbképzéseinek előadója. Évtizedeken át részt vett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a szakorvosok és az orvostanhallgatók oktatásában, valamint az egészségügyi dolgozók szakképzésében. Kutatásának területe: mikrobiológia és az immunológia. több könyvrészletet írt. Közel száz tanulmánya, tudományos közleménye jelent meg. A treponematozisokkal, chlamidiázissal és az atherosclerosissal kapcsolatos tudományos írásait amerikai, angol, japán, német, orosz, svájci és magyar tudományos folyóiratok közölték. Találmányával a brüsszeli “EUREKA 98” találmányi világkiállításon ezüstérmet, a budapesti “2000 Feltalálói Olimpián” aranyérmet nyert.
  M.: Járványügyi és klinikai bakteriológia. (Tsz.) Bp., 1980. – Patogén treponemák izolálása, tenyésztése és diagnosztikája. Bp. 1985. (Disszertáció.) – Klinikai és járványügyi bakteriológia. (Tsz.) Bp., 1999.
  I.: VpMKÉL.




HORVÁTH István
( Pereszteg, 1946. november 22. - . )

r. k. lelkipásztor, plébános

T.: 1970 Hittudományi Főiskola, Szeged.
É.: pappá szentelve: Veszprém 1970. jún. 24. Káplán 1970-ben Ajkán és Várpalotán. 1978-tól plébános Bakonyszentlászlón (oldallagosan 1992 Bakonygyirót, 1994 Gic és Románd). 1981-től h. esperes, 1990-től c. esperes, 1997 után tb. kanonok.
  I.: Veszprémi egyházmegye névtárai 1970 után.