VESZPRÉM MEGYEI KORTÁRS LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ANDRAS
( 0, . 0 0 11. század. - ?, . 0 0. ) r. k. püspök A veszprémi egyházmegye harmadik püspöke 1058 előtt. Életéről és működéséről egyéb adat nem maradt fenn. I.: MKtL I. köt. - VPRO.

ANDRAS, I. Endre

( 0, 1015. ? ?. - Zirc, 1060. ? ? ősze. )

magyar király

Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya. 1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel eljegyezték. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.
I.: MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Bp., 1898. - PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp., 1899. - SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Bp., 1984. - UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = VpMMK., 17. sz. Vp., 1984. - Markó. - MKtL I. köt. - ÚMÉL E köt.

ANDRÁS Ferenc

( Budapest, 1942. november 24. - Budapest, 2024. április 25. )

filmrendező

Sz.: András Ferenc, Csiszár Anna. Nős, Major Klára ügyvéd.
Gy.: András, Róza, Laura.
T.: 1973 Színház- és Filmművészeti Főiskola, Bp., tv- és filmrendezői szak.
É.: 1965-től 1968-ig a Magyar Filmgyártó Vállalat Filmszínművész Társulat (Mafilm) rendezőasszisztense Budapesten. 1973-tól rendező, a Dialóg Filmstúdió igazgatója, 1998-tól a Duna Televízió művészeti igazgatója. Szabadidejét rendszeresen a Káli-medencében fekvő Kővágóörsön tölti.
Dk.: 1977 Karlovy Vary-i fődíj. 1978 Balázs Béla-díj. 1988 Érdemes Művész, Állami Ifjúsági-díj. Filmjei számos nemzetközi és hazai filmfesztiválon (Plovdiv, Berlin, Orleans, San Sebastian, Chicago, Bergamo, Strasbourg, Bp., Kőszeg) nyertek díjat.
M.: játékfilmjei: Veri az ördög a feleségét (1977). – Dögkeselyű (1982). – A nagy generáció (1986). – Törvénytelen (1994). Tv-játékfilm: Végkiárusítás (1978). – A legnagyobb sűrűség közepette (1980). – A kárókatonák még nem jöttek vissza (1983). – A japán szalon (1984). – Postarablók (1985) – Ítéletidő (1987). – A vadon (1988). – Az utolsó nyáron (1991) – Hajnalban meghalnak az álmok (1993). Tévéfilm: A luxusvilla titka (1977). Színházi rendezés: Névnap (1984).

ANDRÁSSY Antal

( Budapest, 1941. február 25. - . )

újságíró, szerkesztő

Sz.: Spitzer Antónia. Nős, Bachstetter Mária.
Gy.: Mónika 1975, Piroska 1977.
T.: 1958 Általános Gimnázium, Bp., 1965 újságírói szakképesítő. 1972 egyetem, történelem–filozófia.
É.: 1962 és 1990 között a Naplónál belpolitikai- és gazdaságpolitikai újságíró, munkatárs, rovatvezető, kiadói igazgatóhelyettes. 1990–1992-ben a Veszprémi Városi Televízió főszerkesztője. 1992-től 2000-ig a Magyar Hírlap, Népszava, Napi Gazdaság tudósítója. 1993-tól a Balatoni Zöld Futár főszerkesztője. 2000-től a Népszabadság munkatársa.
Tk.: 1993-tól 2000-ig a Magyar Újságíró Szövetség Ellenőrző Bizottság, 2000-től az Érdekvédelmi Bizottság tagja.
M.: napi újságírás, szerkesztés, s több riportkönyv szerzője, amelyekben a Balaton, s Veszprém megye településeinek, vállalkozásinak életét, fejlődését dokumentálja.
H.: kertészkedés, főzés.