Néhány érdekesség régmúlt idők extrém időjárási megfigyeléseiből, feljegyzéseiből

„1765. év nagy hideggel kezdődött; sűrű ködös napok voltak gyakori betegedé-sekkel és halálozásokkal úgy, hogy volt nap mikor a betegek s halottak száma 78-ra is felrugott. Már az hírlett Veszprémről, hogy itt is dühöng a pestis, de nem volt igaz. Hó nem volt, de annál gyakoribb volt a köd, a ki e napokban megbetegedett, nyomott lelkületű volt és lázas. Január 15-én oly hideg volt, hogy a hőmérő –16,2°C szállott le; a több napig tartó hidegben sokan fagytak meg; […]

1796. január 2-ig oly meleg napok jártak, hogy a jégvermeket hóval kellett megtömni.[…]

1799. január 1-jén: –12,5°C, 18-ikán pedig: –16,3°C hideg volt a fagypont alatt.

1803. január hóban rendkívül erős és gyakori szél fújt, 9-én és 10-én két ízben erős havazás; a hőmérséklet –17,5°C a fagypont alatt; 16-án elolvadt a hó.

1834. január. Az 1834-ik esztendő volt a XIX. század legenyhébb esztendeje.

Az eredeti anyakönyvi bejegyzések szerint Szent Vince napján, január 22-én virágzik a meggyfa, Gyertyaszentelő napján, február 2-án a méhek mind künn vannak. Egész télen soha sem fagyott és nem volt hó.

1850. januárban a levegő hőfoka –20, –25°C között ingadozott a fagypont alatt.”

1864. január 17-én -18,1 C reggeli hőmérsékletet jegyeztek fel.”

Továbbiak olvashatóak: Kovács Győző: Veszprém időjárása és éghajlat I. – A meteorológiai megfigyelések kezdete / Veszprémi Szemle Könyvek 2. című kötetében

(http://www.veszpremiszemle.hu/index.php...)