II. rész

"A „Hosszú“ utcát (Jókai Mór utca) hosszúsága .miatt nevezték így. Benyák Bernát 1768-ban így emlékezik meg róla „Veszprém városának nyájas leírása’' című költeményében: «.Hosszú utca végéin éred a platzol, Ott ó födél alatt kenyeres bolt látszott, Újságnak tarthatod, ha látsz sült malatzot, Sajt, bor s kenyér mellett vígan járhatsz tántzot."

1925-ben Veszprém írói és társadalmi körei Sziklay János veszprémi születésű író és hírlapíró írói működésének 50. évfordulóját ünnepelték. Ez alkalommal Veszprém városa utcát nevezett el róla.

Sziklay János utca a volt Hosszú utcából lelt beszakítva.

A város állandó fejlődése során alakult ki a Palotai utca (Kossuth Lajos utca). A XVIII. században több néven is szerepelt. Nevezték „Vásár-állási öreg utcá”-nak, „Vásárállási nagy utcá”- nak, de nevezték „Vásárállásra menő” utcának is. Az összeírás évében 1749- ben „Vásárállás ucca" volt a neve.

Mint „Csorda ucca” is szerepelt. Ezt ugyancsak Benyák Bemát 1768-ban megjelent költeménye is igazolja: „ígen furcsa névvel uccák neveztetnek Vuhin annak hová hosszú neve estnek, Csorda, Vásárállás, mert vásárt ott lesznek, Hatrongyos, ez búvóhelyjek tekergőknek…”

A hatrongyos" ivó adott menedéket a dolgozni nem akaróknak és kéteshírű személyeknek.; Ez az utca lakatlan, puszta volt, hepehupás, legfeljebb néhány juhászház, cserény tarkította. Akkor kezdett kiépülni, amikor a Piactér kicsinek bizonyult. A város gondozásába vette és a közlekedés fontosságát szem előtt tartva, tervszerűen építkezni kezdett.

A nagyvázsonyi utca is több névvel szerepelt. A XVIII. század második felében „Vámosi Sorompó utca’’ 1780—83-ban pedig, „Kálvária alatt a Komakúthoz vezető utca”.

Népessége gyér volt, nemcsak a XVIII., de még a XIX. század elején is. Idők folyamán ez az út lett Veszprém legforgalmasabb utcája és közlekedési vonala. Beépülését az állandóan növekvő forgalom segítette elő."

Tilesch Nándor