L’ Harmattan Könyvkiadó, 2024
A könyv az etnográfus, muzeológus szerzÅ‘ doktori értekezésének szerkesztett változata, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Európai Etnológia doktori iskolájában védett meg. A tÃz év terepi és archÃvumi kutatómunka célja a Balaton földrajzi tereiben lezajlott változások vizsgálata volt, elsÅ‘sorban a kulturális interakciók szempontjából. A kÃsérlet a Balaton- térség tengernyi irodalmát egy eddig alig-alig vizsgált perspektÃvával gazdagÃtja, egyszerre mérlegelve a turizmus kihÃvásait az Å‘slakosság és a nyaralónépesség szempontjából. Izgalmas felfedezéseket kÃnál mindenkinek, aki akár állandó lakosként, akár alkalmi fürdÅ‘vendégként kötÅ‘dik a térséghez, és érteni szeretné, amit lát: a fogyatkozó hagyományos balatoni tereket, a száz éve azonos retorikájú konfliktusokat, a lokális népi kultúra hiányát, az identitáskihÃvások történeti gyökereit.
A könyv mintegy százötven évet vizsgál a tó turizmus célú hasznosÃtásának kezdetétÅ‘l a hagyományos kultúra perspektÃváinak végleges beszűküléséig. Fókuszában azonban a két világháború közti idÅ‘szak áll, amelynek egyszerre modernizációs és konzervatÃv törekvései, és az ennek nyomán kibontakozó balatoni kultúrharc a mai napig meghatározza a térség arculatát és lehetséges fejlÅ‘dési irányait. Gazdag forrásanyagra támaszkodva feltárja a hagyományos kultúra válsága mögött álló társadalomtörténeti mozgásokat, kitér a fizikai és a szimbolikus balatoni terek átrendezésének és kisajátÃtásának problematikájára. Az etnográfusi nézÅ‘pont a legmarkánsabban az Å‘slakosság vÃz- és vÃzparthasználatát, illetve turisztikai szerepvállalását bemutató fejezetekben érvényesül, amelyek hiánypótló néprajzi terepmunkára támaszkodnak.