VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

ZALA György, (Mayer György)
( Alsólendva, 1858. április 16. - Budapest, 1937. július 31. )

szobrászművész

Szülei: apja, Zala Ferenc porcelángyáros volt Pápán, de gyára a mostoha gazdasági viszonyok következtében pangásnak indult, és csakhamar tönkrement. Anyja Kalivoda Katalin. Felesége: Klug Klotild. Nyolcéves korában apját és anyját is elveszítette, ezért az egyik nagybátyjához került, Városlődre. Itt végezte elemi iskoláit, és itt látott először mintázást nagybátyja kőedénygyárában. Visszakerült Pápára egy másik nagybátyjához, aki a posztógyárában akarta őt alkalmazni, de csak rajzolgatott. Budapesti belvárosi reáliskolába került, ahol rajzot is oktattak, itt végezte el középiskolai tanulmányait is. Az érettségi után előbb a Műegyetemre, azután a Mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést szerezzen. Három évig járt a főiskolára, legelső kísérletével, a „A sziklához láncolt Prometheus”-szal jutalmat is nyert. Állami ösztöndíjjal Bécsbe utazott, a művészeti akadémián Edmund von Hellmer tanítványa volt. A bécsi műegyetemre járó vagyonosabb magyar hallgatóknak szabadkézi rajzaik elkészítésében csekély díjért segédkezett. 1880-ban Münchenbe utazott, Knabel tanárnak lett a tanítványa, és az ő vezetése alatt mintázta meg a „Fél a baba” című kedves idillt, amely megalapozta jövőjét. Knabel halála után Max Wittmann tanárhoz, majd Syrius Eberléhez került. 1884-ben tért haza Budapestre, és Epreskert utcai műtermében jeles művek, a magyar történelem számos nagyságának, társadalmi és politikai kitűnőségének hosszú sorának portréját mintázta meg. Mindezen művek tisztult ízlésről és a jellemzési képesség nagy fokáról tesznek tanúbizonyságot. Az 1885-ös országos kiállításon Zala Györgyöt bízták meg a szobrászati csoport rendezésével, majd őt kérték fel az aradi vértanúk emlékének elkészítésére. Az emlékművet 1889-ben állították fel, és a szoborcsoport egyik alakjával, a „Harckészség”-gel elnyerte a Trefort Ágoston miniszter által alapított művészeti nagy aranyérmet is. 1892-ben állították fel honvédszobrát a Budai Várban. A Máriát és Magdolnát ábrázoló, rendkívül kifejezésteljes csoport a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán általános feltűnést keltett, később kiállították a budapesti Műcsarnokban is. József főherceg és neje, Klotild főhercegnő, akkoriban rendelték meg nála Mária Dorottya főhercegnő arcképét és József nádor térdelő szobrát az alcsúti főhercegi kápolna számára. A Magyar Nemzeti Galéria 30 szobrát őrzi. Erzsébet királynőről négy városban van alkotása: Veszprém, Erzsébet liget (1901); Makó, a Múzeum udvara (Arad városa számára készült); Esztergom, Vármegyeház lépcsőháza (1926); Budapest, Döbröntei tér (1932). Veszprémben Erzsébet királynő mellszobra a város polgárai számára évtizedek óta ikonikus alkotás. Díjak, kitüntetések: számos kitüntetést, díjat, aranyérmet nyert. 1896. június 6-án a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1930-ban a Magyar Corvin-láncot kapta. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben tagjává választotta. A Demokratia szabadkőműves páholyba 1890-ben vették fel. 2021 júliusától Pápán, a Fő téren tábla őrzi Zala György és a pápai-városlődi kőedény-gyáros nagyapja, Mayer György emlékét. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben.
  I.: MEZŐHEGYI Gergő: Zala (Mayer) György családfája. = VpSz., 2021. 3. sz. – GOPCSA Katalin: Erzsébet királyné szobra. = Séd, 2021. 6. sz.