VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

WALDSTEIN János

( Nagymegyer, 1809. augusztus 21. - Bécs, 1876. június 3. )

régész, festőművész, államférfi

Csallóközi és (felesége, Zichy Terézia révén) a várpalotai uradalom tulajdonosa, ungi főispán. Széchenyi István barátja és eszmetársa, 1830-ban az Al-Duna szabályozását megelőző utazásban társa. Lehajóztak Konstantinápolyig, az utazásról mindketten naplót vezettek. Művészetbarát, mecénás lelkületű földesúr volt. Tevékeny szerepet vállalt az ország közéletében, elsősorban a tudományos és a művészeti életben. Ybl Miklós tervei szerint újjáépíttette, könyvtárral, képtárral és régiségtárral látta el az 1860-ban leégett palotai Zichy-kastélyt. A könyvtárterem freskóit Pállik Béla festőművésszel készíttette. (Ma már csak a mennyezet freskója látható.) Palotán 1861-ben ispotályt létesített, amelynek épülete ma is áll. Második felesége, Kálnoky Adél az ő nevében 1876-ban megalapította a Nepomuki Szent János Zárdaiskolát. Sokat tett a környék régiségeinek felkutatásáért. Végakaratának megfelelően Várpalotán helyezték örök nyugalomra, a városban utcanév őrzi emlékét.
I.: RÓMER Flóris: A Bakony... Győr, 1860. – Magyar nemzetségi zsebkönyv. 1. Főrangú családok. Bp., 1888. – SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921. – Széchenyi István és Waldstein János keleti utazása 1830-ban. (Kiad. bev.: KÁLNOKY Hugó. Előszó: SZEKFÜ Gyula.) Bp., én. – TOLNINCS István: Gróf ~ életének és korának emlékezése. 1–3. rész. = PÚ., 1994. 13–15. sz. – TOLONICS István: Gróf ~ (1809–1876). Országos és palotai tevékenységének emlékezése. Várpalota, 1999. – Nagy. 9. köt.