VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

VARGA József, teveli

( Lovászpatona, 1827. január 29. - Győr, 1891. január 23. )

tanár.

Veszprémben és Bécsben tanult, Pesten szerzett építészeti oklevelet. A szabadságharcban honvéd-huszárként vett részt, a cinkotai ütközetben egyik lábát elveszítette. 1851 és 1856 között Esztergomban tanított, majd Győrben magánjellegű kereskedelmi iskolát alapított. 1873-ban átvette az állam az iskolát, őt nyugdíjazásáig a Győri Magyar Királyi Állami Felsőreáliskolában (ma Révai Miklós Gimnázium) alkalmazta.
M.: Ipari- és kereskedelmi számtan. Győr, 1860. – Folyószámlák kamatszámokkal… Győr, 1863. – Síkháromszögtan. Győr, 1875.
I.: GyÉL.

VARGA József

( Monoszló, 1883. ? ?. - ?, . ? ? ?. )

tanító, költő.

Iskoláit Veszprémben és Pápán végezte, ahol tanítói oklevelet szerzett. Tanított Csákberényben, Sárkeresztúron, iskolaigazgató Enyingen. Harcolt az 1. világháborúban, majd három évig oroszországi hadifogolytábor lakója. Költeményei a Pesti Hírlapban és az Új Időkben jelentek meg. Külön kötetben énekelte meg szibériai fogságának élményeit. Két egyfelvonásos vígjátékát a pécsi színház adta elő. Különböző folyóiratokban szakcikkei jelentek meg. Zeneszerzéssel is foglalkozott, szerzeményeit Új daloskönyv címmel adta közre. Egy népdalát a Tinódi-pályázaton arany díszoklevéllel jutalmazták.
I.: Sziklay.

VARGA József

( Budapest, 1891. február 8. - Budapest, 1956. december 28. )

tanár, vegyészmérnök, miniszter.

Az MTA-nak 1932-től levelező-, 1946-tól rendes tagja. 1920-tól a budapesti műegyetem tanára, 1939–1943-as években először iparügyi, később kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Miniszteri működése alatt a magyar vegyipar jelentős mértékben fejlődött. Ellenezte a 2. világháborúban való részvételünket, a Koronatanácsban a hadüzenet ellen szavazott. 1939-ben a Magyar Élet Pártjának programjával országgyűlési képviselő. 1951-ben a Nagynyomású Kísérleti Intézet igazgatója, 1952 és 1956 között a VVE tanára. Létrehozta az ásványolaj-tanszéket. Kutatómunkája során először a hazai bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítása foglalkoztatta. Legjelentősebb eredményei a műbenzinek és motorhajtó anyagok előállításához fűződnek. Nemzetközileg elismert felfedezése az un. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. Eljárása alapján 1935-ben Pétfürdőn barnaszén-hidrogénező üzem indult. Kutatásainak eredményeiről számos közlemény jelent meg a hazai és a külföldi szakirodalomban. Bronz mellszobra, Szomor László alkotása a PE C épületének előcsarnokában látható. 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
M.: Kémiai technológia. 1–2. köt. (Tsz.) Bp., 1953–1961.
I.: POLINSZKY Károly: ~ 1891–1956. = MTd., 1957. 1–4. sz. – A magyar vegyészet arcképcsarnoka. 3. köt. Várpalota, 1992. – KARCAGI László: 45 éves a Péti Nitrogénművek. Vp., 1976. – A tudós professzor és alkotó mérnök. = TmV., 1991. 2. sz. – Megemlékezés ~ születésének 100. évfordulója alkalmából. = MKL., 1991. 3. sz. – RÚL XVIII. köt. – Varga.

VARGA József

( Külsővat, 1923. április 25. - Bécs, 1998. július 3. )

jogász, tanár.

1942-ben Pápán a Bencések Gimnáziumában érettségizett, majd 1947-ben a budapesti tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Egyetemi hallgatóként aktívan tevékenykedett a demokratikus ifjúsági szervezetekben, majd a FKgK-ben, később a Magyar Függetlenségi Pártban. 1947-ben néhány hónapig Pfeiffer Zoltán irodájában ügyvédjelöltként dolgozott, októberben letartóztatták, a Népbíróság 1948. február 16-án szabadlábra helyezte. 1948 novemberében kémkedés és összeesküvés vádjával ismét bíróság elé került. Két év után a recski tábor foglya, ahonnét 1953-ban (a tábor felszámolása után) szabadult. Budapestről kitiltották, és rendőri felügyelet alá helyezték. Az 1953–1956-os években, a Győri Vagongyárban segédmunkás. 1956 novemberében Bécsbe emigrált, ahova családja csak 1963-ban követhette. Bécsben a nyugatra menekült fiatal magyarok támogatásával foglalkozott, 1962-től tanulmányi vezető, 1966-tól 1970-ig igazgató a bécsi Európa-Házban. Tagja volt az Osztrák-Magyar Nemzeti Bizottságnak és a strasbourgi Magyar Forradalmi Tanácsnak. 1971 és 1984 között Bécs város kulturális hivatalában a tudománytámogatás referátumának vezetője. Tudományos előadásokat tartott és tanulmányokat publikált Kelet-Közép-Európa politikai történetéről. 1965 és 1980 között kilenc német nyelvű tanulmánykötetet szerkesztett vagy adott ki. Magyar nyelvű írásai az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Bécsi Naplóban jelentek meg. Aktív részt vállalt a bécsi Európa-ház megalapításában, 1962 után annak tevékenységében. Kilenc tanulmánykötet megjelenése után németül írta meg a Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós c., nálunk is ismert művét. Középiskolás diákként kitűnt szülőfaluja és környéke regéinek és népmondáinak gyűjtésével. Egyik szerkesztője volt a Jövőnkért c. iskolai évkönyvnek. Hatvannál több tanulmány és cikk szerzője, melyek német és magyar nyelvű folyóiratokban jelentek meg. 1972-ben Ausztria államelnöke professzori címmel tüntette ki. 1984-ben nyugalomba vonult. 1994-ben Külsővat díszpolgárává fogadták.
M.: Universität–Wissenschaft–Bildung. Wien, 1965. – Donauraum-gestern, heute, morgen. Wien, 1967. – Sozialismus in Europa. Wien, 1967. – Aufgaben der kleinen Völker und Sinn ihrer Existenz heute. Wien, 1969. – Europas Neuorientierung. Wien, 1972. – Demokratie in Wandel. Wien, 1974. – Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Adalékok Magyarország és Duna-medence kortörténetéhez. 1–2. köt. Bp.,–Vp., 1991–1992.
I.: Gaál. – VpMKÉL.

VARGA József

( Adásztevel, 1935. szeptember 19. - ?, 2021. november 26 temetés ideje. )

ny. tanár

Sz.: Varga József földműves, Michelberger Teréz htb. Nős, Balom Margit iskolatitkár.
Gy.: Zoltán, Judit.
T.: 1958 ELTE TTK, Bp., matematika–fizika szak.
É.: 1958-tól 1970-ig tanár, 1970–1975-ös években igazgató-helyettes, 1975 és 1990 között igazgató, 1990-től 1995-ig igazgató-helyettes a pápai Türr István Gimnáziumban. 1990-től szaktanácsadó
Tk.: 1996-tól országos közoktatási szakértő, közoktatási vizsgáztató.
Dk.: 1978, 1988 Kiváló Munkáért. 1996 Pedagógus Szolgálati Emlékérem. 2015 Magyar Érdemrend.
A pápai alsóvárosi temetőben nyugszik.
Ct.: A Türr István Gimnázium története az államosítástól napjainkig (1988-ig). = A pápai Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Évkönyve. Pápa, 1988. – JÓZSA Benő: Lezserül nem lehet matekot tanítani. Magyar érdemrend a legendás pápai tanárnak. = N., 2015. ápr. 18.