VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

VAJKAI Aurél, Wagenhuber Aurél

( Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29. )

etnográfus, író, orvos.

A történettudományok és a néprajz kandidátusa (1959). Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939–1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941–1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott. Cserszegtomajon 1996 óta utca viseli a nevét. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik.
M.: Veszprém megye népi építkezése 1–2. Rész. = NÉ., 1940. 1–2. sz. – A magyar népi táplálkozás kutatása. Bp., 1947. – A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp., 1948. – A magyar népi orvoslás kutatása. Bp., 1948. – A Bakony néprajza. Bp., 1959. – Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Bp., 1959. – Balatonmellék. Bp., 1964. – Lake Balaton. Bp., 1967. – Néprajzkutatás Veszprém megyében. = VpMMK., 13. Történelem. Vp., 1978. – Negyvennyolc a népművészetben. = ÚH., 1998. Különszám.
I.: GUNDA Béla: ~ 70 éves. = En., 1974. 4. sz. – PETÁNOVICS Katalin: Dr. ~ 75 éves. = VpMMK.,14. Történelem. Vp., 1979. (Munkásságának bibliográfiája.) – MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. ~ról. = SHm., 1986. 1. sz. – LACKOVITS Emőke: Búcsú ~tól. = NH., 1987. 2. sz. – UZSOKI András: ~ ravatalánál. = H., 1988. 1. sz. – BALASSA Iván: ~. Kolozsvár, 1903. máj. 14.– Bp., 1987. nov. 29. = En., 1989. 1–4. sz. – ÉRI István: ~. = BBK., 2003. Vp., 2002. – Harmath–Katsányi. – KhÉL – RÚL XVIII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – Varga.