VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

VACHOTT Sándor

( Gyöngyös, 1818. november 17. - Buda, 1861. április 9. )

költő.

Vachot Imre bátyja. Eperjesen az Evangélikus Líceumban tanult. Sárosi Gyula biztatására kezdett verselni. Pozsonyban ismerkedett meg Petőfi Sándorral. 1845-ben házasságot kötött Csapó Máriával. 1848-ban Kossuth Lajos egyik titkára, a bukás után bebörtönözték. 1852-ben ismét börtönbe került, ahol elméje elborult. Az almanachlíra könnyen-verselő képviselője. A Külföld rabja c. verses elbeszélését Lovassy László sorsa ihlette. 1842-ben Balatonfüreden írta a Balaton vidékén c. versét.
M.: Versei. Pest, 1846. – Báthory Erzsébet. (elb.) Pest, 1847. – Összes költeményei. (Kiad.: VACHOT Imre.) Pest, 1856. – Költeményei. (Bev.: TÓTH Lőrinc.) Pest, 1869.
I.: Harmath–Katsányi. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.

VACHOTT Sándorné, Csapó Mária

( Pest, 1830. január 23. - Gyulakeszi, 1896. február 29. )

író, szerkesztő, műfordító

Csapó Etelka (Petőfi ifjúkori múzsája) testvére. Férje bebörtönzése után kezdett írni és szerkeszteni. Több olyan lapnak és kiadványsorozatnak is szerkesztője volt, amelyek gyermekeknek és az anyáknak szóltak. Deák Ferenc, Eötvös József és Gyulai Pál támogatták a hamarosan népszerű írónőt. Regényeket és történelmi tárgyú munkákat írt. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, ő fordította először Cooper regényeit.
M.: Derű és ború. (r.) Pest, 1854. – Irma hagyományai. (r.) 1–2. köt. Pest, 1861. – Ünnepi ajándék. Pest, 1867. – Rajzok a múltból. 1–2. köt. Bp., 1887–1890.
I.: 87. évében, végelgyengülésben elhunyt írónő ~, született ecsedi Csapó Mária. = TV., 1896. márc. 8. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt. (†Tapolca.)