VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

TATAY Sándor
( Bakonytamási, 1910. május 6. - Budapest, 1991. december 2. )

író.

Gyermekkorát Bakonytamásiban töltötte, középiskoláit a Pápai Ref. Kollégiumban végezte. Változatos életpályája során tanult teológiát és bölcsészetet, volt gyári munkás és tisztviselő, bejárta majdnem egész Európát. Nyitott kölcsönkönyvtárt és papírkereskedést, elvállalta a badacsonyi turistaház gondnokságát. Budapesten Szabó Pállal szerkesztette a Kelet Népe c. folyóiratot. 1945-ben Badacsonyba költözött. Rokoni szálak fűzték Várpalotához, testvére volt Benkő Béla ev. tanító felesége. Több művének szereplője Várpalota, az ott élő emberek: pl. a Simeon család: Kenyér és virág, a Szülőföldem a Bakony (a Vár a pusztában c. fejezetben). A Simeon család című négykötetes családregénye a két világháború közötti magyar társadalom kórképe. Nyolcvanadik születésnapján életműve elismeréseként a Magyar Köztársaság Babér-koszurúval Ékesített Zászlórendjével tüntették ki és elnyerte Veszprém Megye Tanácsa Művészeti Díját. 1991-ben Kossuth-díjat kapott. Bakonytamásiban temették, ahol síremlékét 1997. május 6-án avatták.
  M.: Zápor. Bp., 1941. – Ének a szőlőhegyről. Pécs, 1955. – Ház a sziklák alatt c. novella és filmforgatókönyv. – Simeon család. 1–4. köt. Bp., 1955–1964. – Fehér hintó. Bp., 1960. – Kinizsi Pál. Bp., 1960. – Szülőföldem a Bakony. Bp., 1967. – Lyuk a tetőn. Bp., 1980. – A szezon vége. Bp., 1992.
  I.: WEBER Antal: ~ = Kt., 1962. – BERTHA Bulcsú: Interjú ~ral. = Jk., 1972. 12. sz. – VARGA Domokos: ~. = Látogatóban. Bp., 1971. – FONAY Tibor: ~.= Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. – FODOR András: Két kirándulás Badacsonyba. = ÚH., 1991. 3. sz. – „Immár elbocsátjuk őt...” ~ eleven emléke. = ÚH., 1992. 1. sz. – TAMÁS István: Író a sziklák alatt. = ÚH., 1992. 5–6. sz. – PACSUNÉ FODOR Sára: Várpalota helytörténeti kézikönyve. Várpalota, 1993. – TAMÁS István: Emlékek ~ról. = Sm., 1997. 5. sz. – Harmath–Katsányi. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.