VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

TÖRÖK Bálint, Enyingi Török Bálint

( Szigetvár, . 0 0 1503 körül. - Isztambul, 1550. szeptember 0. )

főkapitány.

Az Egri csillagok c. regényből ismert főúr és katona, dunántúli főkapitány. Nagyapja Török Ambrus, Mátyás király soproni kapitánya, aki a nagybirtokos nemesség közé emelkedett. Megvásárolta Enyinget és Szigetvárt, 1481-ben címeres levelet kapott. Atyja Török Imre nándorfehérvári bán. Török Bálint neve először 1507-ben, II. Ulászlótól kapott levélben fordult elő. Ifjúkorát katonás nevelésben töltötte, Nándorfehérvár eleste után Zsapolyai János erdélyi vajdával Budára, 1524-ben a Havasalföldre ment. Visszatérte után a királyi testőrség élén állt. Mohács után többször változtatta pártállását. 1524-től Ferdinánd párti és részt vett János király üldözésében. A Szulejmán csapatai feletti Bécs-környéki győzelem iránti hálából Pápa várát és tartozékait kapta. Ferdinánd adománylevele 1535. augusztus 27-én kelt. 1536-ban János pártjára állt, de pápai birtoklásában megerősítették. Egyben megbízták Veszprém és Pápa őrizetével. Ígéretét megtartva 1537-ben Pápa várát megvédte a Ferdinánd-párti ostromlókkal szemben. 1540-ben Buda alatt a törökök elfogták és a Konstantinápolyi Héttoronyba zárták. Az 1520-as években kezdődött reformáció eredményeit erősítette Pápán, támogatta a ref. iskolát, tanítókat hozatott. Két fia, János és Ferenc követte Pápa birtoklásában. A család utolsó férfi tagja Török István 1618-ban halt meg. Nővére Zsuzsanna leszármazottai az Esterházyakban, Pápa új birtokosaiként éltek tovább.
I.: Török Bálint deákjának Martonfalvy Imrének naplótöredékei és emlékirata 1555–1585. Bp., 1886. – SEBESTYÉN Béla: Enyingi ~ mint Pápa város földesura 1535–1555. Pápa, 1911. – VERES D. Csaba: Várak a Bakonyban. Bp., 1983. – Kertész. – ÚMÉL VI. köt. – Zoványi.

TÖRÖK Bálint, (tébé, T. B.)

( Budapest, 1925. január 16. - Budapest, 2011. május 23. )

középiskolai tanár, közíró.

Szülei: Török Bálint tisztviselő, Buda Zsófia htb. Felesége: Mészáros Zsuzsanna tanár. 1943-ban Budapesten a Lónyay úti Ref. Gimnáziumban érettségizett. 1947-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanári oklevelet, 1948-ban egyetemi doktori címet kapott. 1949-től előadó, majd megbízott osztályvezető Budapesten, az Országos Könyvtári Központban, 1951-től 1957-ig az OSzK osztályvezetője. 1958–1960-ban Budapesten a Mezőgazdasági Kiadó kézirat-előkészítője. Az 1960–1969-es években a Budapest Ötvös utcai Kisegítő Iskola tanára. 1969 és 1984 között a fővárosi UVATERV, Közúti Közlekedési Vezetőképző Szakosztály szakosztályvezetője. A Budapesti Ref. Öregdiákok Török Pál Egyesület elnöke, a Rákóczi Szövetség Esterházy János Emlékbizottságának tagja. Nyarait évtizedekig révfülöpi házában töltötte, 1990-től a Révfülöpi Fürdőegyesület (alapító) tagja volt. A XX. századi magyar történelem és politika kérdéseivel foglalkozott. Közel 1.000 cikke, tanulmánya, elsősorban történelmi publicisztikai írása jelent meg a Confessio, Heti Magyarország, Hitel, Kapu, Kortárs, Köznevelés, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Magyar Szemle, Napi Magyarország, Népszabadság, Pesti Hírlap, Reformátusok Lapja, Új Demokrata, Új Ember, Új Magyarország, Valóság, és más napilapokban, folyóiratokban. Tévéfilmek: Szemtől szemben Esterházy Alizzal; Nagy Ferenc. Munkásságát 1994-ben Esterházy János-díjjal ismerték el.
I.: MIKSA Lajos: „Gyalázat, ami történt”. = Kn., 2000. 2. sz. – VpMKÉL.