VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SZIGETI József, Tripammer József

( Veszprém, 1822. május 11. - Budapest, 1902. február 26. )

író, színművész, jogász

Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére. A gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Már akkor jó barátság fűzte Radákovics Józsefhez, a későbbi Vas Gereben íróhoz. A jogi egyetemet otthagyta és színész, később a Nemzeti Színház tagja lett. 1865-től a Színitanoda tanára, majd igazgatója. Ugyanabban az évben a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte hősszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította. A realista színjátszás egyik úttörője. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. Szülőházát Veszprémben (Kossuth u. 13. sz.) 1902-ben emléktáblával jelölték meg.
M.: A vén bakancsos és fia, a huszár. 1855. – Csizmadia, mint kísértet. 1856. – Egy színész naplója. (Önéletrajzi írás.) 1866. – Rang és mód. 1882. – Az érzés világából. (elb.) Szeged, 1886. – Művészet-imádás. (r.) 1896.
I.: BERCZIK Árpád: ~ emlékezete 1822–1902. Bp., 1905. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. köt. 12. sz.) – POLGÁR György Ödön: ~ mint színműíró. Arad, 1908. (Aradi főgimnázium értesítője 1907/1908. Arad, 1908.) – PERÉNYI József: ~. = It, 1915. 9–10. sz. – HOFFMANN István: ~. Bp., 1931. – GOMBOS Andor: A magyar népszínmű története 1822–1902. Bp.,–Mezőkövesd, 1933. – Harmath–Katsányi. – MSzL – Szinnyei. XIII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt. – Varga.

SZIGETI József, Stadler József

( Szirák, 1886. április 12. - Siófok, 1919. augusztus 24. )

lakatos, tanácselnök

1905-től lakatos-segédként Budapesten, majd 1911-től 1913-ig a veszprémi Stern Herman és fiai által alapított Faárugyárban dolgozott. Katonaként részt vett a 1. világháborúban, orosz hadifogságba került, majd csatlakozott Vörös Hadsereghez. Hazatérve, 1918 októberében Veszprémben a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének egyik megalapítója, a Tanácsköztársaság idején a veszprémi forradalmi törvényszék és a városi munkás- és katonatanács tagja volt. 1919. július 26-tól betegsége miatt szabadságolt Neumayer Imre helyére a helyi szocialista-kommunista párt titkáraként a városi intézőbizottság, és a városi direktórium elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, és augusztus 23-án a siófoki katonai parancsnokság utasítására Siófokra szállították, ahol augusztus 27-én éjjel 40 kommunista társával együtt, a településhez közeli erdőben kivégezték. A Balaton Bútorgyár 1957. november 7. és 1975 között ~ Faárugyár néven működött, ahol emléktáblája is volt az üzem főépületén az alábbi felirattal: „őrök megemlékezés 1919. aug. 24-én a Horthy fasiszta fehérterror által mártírhalált halt Szigeti József elvtárs, a Faárugyár művezetőjének emlékére, az 1919-es Tanácsköztársaság idején, Veszprém város Direktóriumának elnöke. Forradalmár volt, aki a nép szabadságáért áldozta drága életét. Példaképünk vagy, emléked soha nem feledjük. Vp., 1957. nov. 7. Faárugyár dolgozói”.
I.: GUTHEIL Jenő: A kommunisták uralma Veszprémben. Vp., 1920. – KANIZSA István: A névadó. = KdN., 1957. nov. 7. – CSABA Imre: A Tanácsköztársaság Veszprém megyében. Vp., 1962. – ANDRÁSSY Antal: A siófoki Mártír-emlékmű története, 1919–1948. = SmSz., 1967. 2. sz. – BÁNDI László. – KANIZSA István: A névadó = KdN., (1957) sz. 6 p. – Varga.