VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SZALAY Mihály

( Kispéc, 1880. november 25. - Lovászpatona, 1970. január 22. )

ev. lelkész, író, szerkesztő

A középiskolát és a teológiát Sopronban végezte. Celldömölkön és Pápán segédlelkész, majd Bokod és Gyékényes községekben lelkész. 1918-tól nyugállományba meneteléig, 1953-ig lelkész Lovászpatonán. Verseket, katonadalokat írt. Színdarabjait a falu műkedvelő fiataljai mutatták be. Ifjúsági egyesületet, értékesítő szövetkezeteket (Hangya Szövetkezet, Hitelszövetkezet, Tejszövetkezet) szervezett a községben. Hét évig Harangszó címmel szerkesztette az evangélikusok lapját. Lovászpatona község temetőjében nyugszik.
M.: Guszti – Vidám képek a diákéletből. 1911. – Nótaszó a tábortűznél. Húsz katonanóta. Csurgó, 1916. – A kétféle út. (Egyházi beszédek.) – Nagy országúton. (Versek.) – Mit köszönhetek a reformációnak? 1918.
I.: BARTHÁNÉ BORSÓ Katalin: Lovászpatonának szeretettel. I. Lovászpatona, 2012. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt.

SZALAY Mihály

( Veszprém, 1920. november 9. - Szarvas, 1974. december 1. )

mezőgazdász, állatorvos, tanár

1941-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémián végzett. Még az év őszétől Debrecenben tanársegéd, egy év múlva a Kolozsvári Főiskolán adjunktus és egy ezerholdas tangazdaság vezetője. 1943-ban a budapesti műegyetem állatorvosi osztályán tanult, katona és 1947-ig hadifogoly. 1947-től a keszthelyi egyetemen tanított, két évvel később pedig az állatorvos-tudományi karon oklevelet szerzett. 1950-től minisztériumi osztályvezetőként haltenyésztéssel kezdett foglalkozni. 1957-től a Haltenyésztési Kutatóintézet munkatársa, 1968 után igazgatóként a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomást nemzetközileg is elismert kutatóintézetté fejlesztette. A magyar halkutatás egyik jelentős képviselője. Főleg a harcsa mesterséges szaporítása, a halastói pecsenyekacsa nevelése, valamint a növényevő halak polikultúrás nevelése terén ért el jelentős eredményeket.
M.: Haltenyésztés az öntözéses vidékek halastavaiban és rizsföldjein. Bp., 1954. – Halgazdasági ismeretek a halgazdasági szakosított iskolák számára. Bp., 1961. – A halak és a halak betegségei. Bp., 1961. – Tógazdasági pecsenyekacsa-nevelés. Gödöllő, 1964.
I.: BUZA László: ~. (Tsz.) = MÁoL., 1975. máj. – MAÉ., 3. köt. Bp., 1989. – KhÉL.