VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


SZÁMMER Mihály
( Augsburg [Németország], 1763. ? ?. - ?, 1806. február 3. )

nyomdász

A Streibig József győri, majd pápai nyomdász által 1789-ben alapított veszprémi nyomdát Számmer Mihály 1793-ban vette át. 1794-től zömmel latin és német nyelven készültek kiadványok. Horváth János verseskötete 1797-ben, Haiszler György veszprémi orvos két tudományos munkája 1801–1802-ben készült itt. 1805-ben jelent meg a Prédikátori Tárház c. folyóirat. 1803-ban nyomdát alapított Székesfehérvárott is. Ezzel a Dunántúl valamennyi r. k. püspökségének székhelyén működött tipográfiai üzem. Halála után a nyomdát özvegye, Wallner Klára irányította. 1822 és 1837 között a nyomda irányítója Ifj. Számmer Mihály volt. A 18. századból megmaradt csaknem 50 veszprémi kiadvány többsége magyar nyelvű és katolikus jellegű.
  I.: SZEGLETI Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860–1920. Vp., 1978. – BÁNDI László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. Vp., 1989.



SZÁMMER Mihályné, Wallner Klára
( 0, . ? ?. - ?, 1827. ? ?. )

nyomdász

Férje halála után, 1806-ban vette át a veszprémi és a székesfehérvári fióknyomda irányítását. Kiadványait Számmer Klára névvel látta el. Itt jelent meg 1807-ben és 1808-ban Pápay Sámuel magyar nyelvvel foglalkozó két jeles munkája, 1813-ban a Mondolat, 1820–1824-es években a Horváth János által szerkesztett Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóirat. A nyomda húsz év alatt 171 művet adott ki. Számmer Klára halála után a veszprémi üzemet Alajos, a székesfehérvárit Pál fia örökölte. A következő tíz esztendőben 73 kiadvány készült a veszprémi nyomdában. Zömükben vallásos tárgyú művek voltak, de köztük találjuk Haiszler Györgynek a koleráról és a nőbajokról szóló két munkáját, 1831-ből és 1837-ből. Ez a nyomda adta ki a híres pápai tanárok, Bocsor István és Tarczy Lajos munkáit is.
  I.: A Számmer nyomdászcsalád Veszprém megyében. (Kézirat.) Vp., 1961.