VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SCHAFARZIK Ferenc

( Debrecen, 1854. március 20. - Budapest, 1927. szeptember 5. )

geológus, tanár

Az MTA-nak 1902-től levelező-, 1916-tól rendes tagja. A műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője. A budapesti tudományegyetemen 1876-ban középiskolai tanári vizsgát tett, 1881-ben ásványtan–geológia tantárgyakból bölcsészdoktori címet szerzett. 1876 és 1882 között ugyanott tanársegéd. 1982-től a Földtani Intézet geológusa. A Földtani Közlöny szerkesztője, 1904 után a budapesti műegyetem tanára. Hidrológiai vizsgálatainak fő területe a budai Duna-part és a budai hévizek. Új adatokkal gazdagította a Bakony geológiáját is. Vizsgálta a Balaton vidék és a Déli-Bakony erupciós kőzeteit, Zirc és Bakonybél márga-telepeit. Több tanulmánya jelent meg a Bakonyról és részben a Balaton-felvidékről. Beszámolt az 1901. évi Észak-bakonyi földrengésről.
M.: Adatok a Bakony geológiájához. = FtK., 1890. – Az 1901. február 16.-i észak-bakonyi földrengésről. = FtK., 1901. – A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp., 1904. – Hazánk márga telepei. = TtKl., 1909. – Ásványtan. Bp., 1917 – Geológiai kirándulások Budapest környékén. (Tsz.) Bp., 1929.
I.: TELEGDI RÓTH Károly: ~ emlékezete. =FtK., 1928. 58. sz. – BIDLÓ Gábor: ~ munkássága a Kaukázus kutatásában. = FMT., 1992. 11. sz – Jármai. – MKtL X. köt. – RÚL XVI. köt. – Szinnyei. XII. köt. – ÚMÉL V. köt.