VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SAVANYÚ Jóska, Savanyó

( Izsákfa, 1845. 0 0. - Tótvázsony, 1907. április 9. )

bakonyi betyár

Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor társaival kirabolta Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót. Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. 1883-ban országos körözést adtak ki ellene, ezer forintos díjat tűztek ki fejére. 1884-ben statáriumot hirdettek elfogatására. Az év májusában mulatozás közben került csendőrkézre a zalahalápi csárdában. 1884. május 4-én történt elfogatása után derült ki, hogy a rablások és fosztogatások jelentős részét nem ő, hanem nevében követték el. 1886-ban halálra ítélték, de kegyelmet és tíz év börtönbüntetést kapott. Az illavai és a váci fegyház foglya volt, 1906-ban gr. Csáky Károly váci püspök közbenjárására kegyelmet kapott. Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla. Tótvázsonyban temették el, ahol sírja idegenforgalmi látványosság.
I.: RELKOVIS Davorka: Adalékok a Somló-vidék folklórjához. Bp., 1929. – A gyöngyösi csárda. 8. bőv. kiad. Vp., 1967. – ZÁKONYI Ferenc: A vámosi csárda. Bf., 1967. – FORRAY Dezső: ~, a rettegett bakonyi betyár kalandjai (szm.). Bp., 1912. – VAJKAI Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu folklórja. Bp., 1987. – VERESS D. Csaba: Tótvázsony múltja és jelene. Vp.–Bf., 1994. – ÁCS Anna: Betyárok az irodalomban. = Sm., 1997. 5. sz. – BUDAI László: Az utolsó bakonyi betyár. = N., 2017. nov. 4. – Kertész. – Miklósi–Sikes. – ÚMÉL V. köt.