VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

SARUDY György

( Cselej [Szlovákia], 1866. november 29. - Pápa, 1934. július 17. )

tanár, író

Sarudy Ottó testvére. A középiskolát Székesfehérvárott járta, majd beiratkozott a budapesti egyetemre, de anyagi okok miatt nem tudta befejezni tanulmányait. 1888-ban Sopronban tanított, egy évig ismét egyetemi hallgató, 1894-ben pedagógiából szakvizsgát tett. Közben Rimaszombatban és Nagyszalontán, 1895 után Pápán a Ref. Kollégiumban tanár. Aktívan működött közre a Pápai Petőfi Kör munkájában, írásai jelentek meg a kör évkönyvében. A klasszika-filológia mellett Rákóczi Ferenc korával is foglalkozott. A fejedelem hatkötetnyi emlékiratait franciából magyarra fordította. A magyar helységnevek eredetét is kutatta. Tanulmányai olvashatók a Szalontai Lapokban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Pápai Lapokban is. Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben.
M.: Horatius methodikájának tervezete. Pápa, 1897. – Kőműves Kelemenné mondája. = ItK, 1898. – Görög lyrai antológia középiskolák számára. Bp., 1902. – Alkman női kardala. Bp., 1902. – Pápa várának visszafoglalása a töröktől 1597-ben. Pápa, 1927.
I.: PPL. – Szinnyei. XII. köt.