VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

RANOLDER János

( Pécs, 1806. május 16. - Csopak, 1875. szeptember 12. )

r. k. püspök, tanár, író, könyvtáros

Középiskolába szülővárosában járt, a filozófiát és a teológiát a pesti egyetemen tanulta. Végzett teológusként 1828-ban a püspöki irodában teljesített szolgálatot. 1829-ben szentelték pappá, majd Bécsben tanult, ahol 1830-ban doktorrá avatták. 1831 és 1840 között a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, püspöki segédkönyvtáros Pécsett. A pesti egyetem hitszónoka és a hittan tanára. 1845-től pécsi kanonok. A veszprémi egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. 1867. június 8-án megkoronázta Erzsébet királynét. 1872-ben alapította a cseszneki helyi káplánságot, Sármelléken új plébániaházat emeltetett, az alsópáhokit, gógánfait, a sümegit és a sümegcsehi-it restauráltatta. Különösen a betegápolás és a nőnevelés ügyében tette nevét halhatatlanná. 1854-ben Veszprémbe hívta és telepítette az Irgalmas Nővérek-rend tagjait, akiket tanítással és betegápolással bízott meg. Még abban az évben felszentelte a nővérek és a kórház számára épített kápolnát. Tanítás céljából 1864-ben Irgalmas Nővéreket telepített Pápára, 1872-ben Tapolcára is. Veszprémbe 1860-ban hívta az Angolkisasszonyokat, tanintézetet és templomot építtetett számukra. Keresztet állíttatott a Badacsony tetejére, a sümegi temetőben Kisfaludy Sándornak síremléket emeltetett. A szabadságharc leverése után igen nehéz időkben foglalta el a püspöki széket. Az osztrák katonai diktatúra kegyetlenül vadászott azokra a papokra, aki részt vettek a szabadságharcban. Ranolder úgy mentette meg papjait a börtönből, hogy berendelte, megdorgálta, majd valamelyik rendházba rejtette őket. A hatóságokat arról tájékoztatta, hogy a keresett személyek büntetésüket töltik. Művelt ember és kiváló szónok volt. Beutazta Európát, tapasztalatairól 1843–1844-ben a Religio és Nevelés c. folyóiratban Útivázlatok címen számolt be. Szaktudományát kézikönyvvel gazdagította: Hermeneutica. Pécs, 1834. Ezt a kézikönyvet sok országban, még Amerikában is használták. Rómában három kiadást is megért. A magyar bor hírnevének erősítése érdekében több szőlőterületet vásárolt Csopakon, Badacsonyban és a Somló-hegyen. Nagy gondot fordított a fajtanemesítésre. E cél érdekében az egyszerű embereknek is nagyszámú szőlővesszőt adományozott. Veszprémben teret neveztek el róla. A város önkormányzata nevelők kitüntetésére Ranolder-díjat alapított. Olaj, vászon arcképe, Pápay Viktor alkotása a veszprémi érseki palotában van. A veszprémi Alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltból a hamvait 1991. október 10-én áthelyezték a Szent Mihály-székesegyházba.
M.: Sermones sacri auditoribus suis oblati. Pest, 1842. (Egyetemi prédikációi.) – A kath. anyaszentegyház szertartásai. Vp., 1851. – A hitoktatás gyakorlati kézikönyve. (GRUBER Ágoston művének ford.) Pest, 1854.
I.: KÁKAY Aranyos: Újabb fény és árnyképek. Pest, 1866. – Magyarország és a Nagyvilág. 1875. 19. sz. – VnÚ., 1875. 20. sz. – TAKÁCS Lajos: ~ veszprémi püspök élete és munkássága. Vp., 1987. – T. J.: Gyenge testében erős lélek lakozott. Emlékezés ~ra. = MPK., 1992. 3–4. sz. – MOLNÁR Jánosné: Ezeréves a magyar iskola. ~ iskolaalapításai. = N., 1996. szept. 28. – SZENDI József. Számvetés. Vp., 2003. – MOLNÁR Jánosné: Kétszáz éve született az iskolaalapító. ~ püspök, Erzsébet királyné kancellárja megvédte a szabadságharcban részt vett plébánosokat. = Vp7N., 2006. máj. 12. – HADNAGY Károly: A Balaton tudományos, művészeti és közéleti arcképcsarnoka. Tihany, 2007. – Pécs lexikon II. (Főszerk.: ROMVÁRY Ferenc.) Pécs, 2010. – Kertész. – KhÉL – MKtL X. köt. – Miklósi–Sikes. – Pfeiffer. – Szinnyei. XI. köt. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt. – Varga.