VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

NAGY Ignác, séllei

( Székesfehérvár, 1733. július 25. - Pest, 1789. december 9. )

teológiai író

A filozófiát Nagyszombatban, a teológiát Rómában tanulta, 1755-ben szentelték pappá, avatták a teológia doktorává. 1758-tól Veszprémben püspöki titkár, majd kanonok és kaposfői prépost. 1776-ban a Budai Királyi Egyetem első kancellárja. 1777-től a székesfehérvári (új) egyházmegye első püspöke. Néhány teológiai művet írt magyar nyelven. Lefordította Muratori: Della regolata devozione dei cristiani (1747) c. művét. Székesfehérvárott temették.
M.: A keresztyén embernek valóságos áhítatosságáról. Eger, 1763. – A keresztyén hit és erkölcsbeli tudomány. Pozsony, 1786.
I.: SZAUDER József: L. A. Muratori két erkölcstani műve a 13. századi magyar irodalomban. = ItK, 1973. – MKtL IX. köt. – Szinnyei. IX. köt. – ÚMÉL IV. köt. – ÚMIL 2. köt. – Varga. (Pfeiffer: *máj. 3. †nov. 5.)

NAGY Ignác

( Keszthely, 1810. október 7. - Pest, 1854. március 19. )

író, újságíró

1840-ben az MTA levelező tagjává, 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Apja Keszthelyen Festetics György tiszttartója volt. Középiskoláit távoli városokban végezte, 1829-től Pesten élt. 1831-ben fejezte be tanulmányait és a kamarai számvevőségnél helyezkedett el. Hivatali munkája mellett lett népszerű újságíró, az életképek műfajának magyar megteremtője. Kezdetben németül írt. A magyar irodalommal az Auróra c. folyóirat révén ismerkedett meg. Korának egyik legsokoldalúbb, modern újságírója és szerkesztője. Először a Rajzolatokat, 1837-től a Jelenkort szerkesztette. Fontos vállalkozása volt 1840-ben a Színműtár, 1849-ben a Hölgyfutár c. irodalmi napilap indítása. Közéleti, újságírói munkássága mellett szépírói tevékenysége is jelentős. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, majd áttért a színműírásra. Legnagyobb sikerét a Tisztújítás c. politikai vígjátékával aratta. Egyesüljünk c. vígjátékának részben Balatonfüred a színhelye, ahol 1846-ban pihent. Humoros köteteit szívesen olvasta a pesti közönség. Népies alakja Szájas Éva, felsőörsi kofa, aki falusi kiszólásaival teremtett hangulatot.
M.: Egyesüljünk. Vígjáték. Buda, 1839. – Beszélyek. 1–3. köt. Buda, 1843. – Torzképek. 1–4. köt. Pest, 1844. – Bors és paprika. Pest, 1845. – Hajdan és most. 1–2. köt. Pest, 1845. – Menny és pokol. (Humoreszkek.) Pest, 1846. – Szúnyogok. (Karcolatok.) Pest, 1848. – Magyar titkok. (Bev.: MIKSZÁTH Kálmán.) 1–3. köt. Bp., 1908. – Tisztújítás. (Utószó: SEREGI László.) Bp., 1959. – Uracsok és arszlánnők. (Váll.: SZIGETHY Gábor.) Bp., 1980.
I.: SZABOLCSI Lajos: ~ vígjátékai. Adalék a magyar dráma történetéhez. Bp., 1911. – WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. Bp., 1959. – HEGEDŰS Géza: ~ (1810–1854). = MIAc., 1. köt. Bp., 1992. – Harmath–Katsányi. – KhÉL – Szinnyei. IX. köt.– ÚMÉL IV. köt. – ÚMIL 2. köt.