VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

NÁDHÁZI Lajos

( Gyula, 1928. október 9. - Zirc, 2009. október 8. )

tanár, pedagógiai előadó, pszichológus

1953-ban a DISZ Központi Vezetősége Főiskoláján, 1959-ben a Jászberényi Állami Tanítóképzőben, 1964-ben az Egri Állami Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán végzett. 1970-ben a budapesti tudományegyetem pedagógia–pszichológia tanári szakán oklevelet, 1986-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1946 és 1949 között hadirokkantként betegállományban. 1949-től a Magasépítő Vállalat anyagkezelője. 1950-ben Putnok, Gyula, Bezsi táborvezetője, úttörőtitkára. 1951-től 1960-ig Nógrád megyei úttörőtitkár, 1960 után a Csillebérci Úttörő Nagytábor táborvezető-helyettese, Budapesten. 1963-tól a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese, 1965-től az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságán közművelődési referens, 1970-től az MSZMP Nógrád Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese, Salgótarjánban. 1972 és 1984 között Zánkai Balatoni Úttörőváros főigazgatója, 1984-tól az intézmény könyvtár- és múzeumvezetője. 1988-tól nyugdíjasként Veszprémben élt. Mindvégig a gyermekek és az ifjúság nevelése és művelődése területén dolgozott. Személyéhez kötődik a zánkai Balatoni Úttörőváros arculatának és szervezeti működésének kialakítása. 1957-től a MÚSZ alapító tagja. 1959 és 1986 között a MÚSZ Országos Tanács, 1970-től 1991-ig az Országos Úttörő-történeti Bizottság, 1990-től a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság, 1999-től az Úttörők Baráti Kör alapító tagja. 1950-től több párt- és társadalmi szervezet városi, járási és megyei vezetői, és tanácsadói testületeinek tagja. Az úttörőmozgalom történetét kutatta. Több mint 150 cikke és tanulmánya jelent meg az úttörő- és ifjúsági mozgalom, ill. a pedagógia témakörében. Írásait közölte a Nógrádi Népújság, a Palócföld, a Nógrád, a Népművelés, a Népművelési Értesítő, az Ifjúkommunista, az Úttörővezető, a Könyvtáros, a Pedagógiai Szemle stb. Díjai és kitüntetései: 1955 Munka Érdemérem. 1960 Kiváló Úttörővezető. 1968 KISZ-érdemérem. 1968 Munka Érdemrend ezüst, 1971, 1984 arany. 1969 Magyar Békemozgalom arany. 1978 Úttörővezető Érdemérem. 1980 Haza Szolgálatáért Érdemérem arany. 1981 Gyermekekért Érdemérem. 1984 1300 éves Bulgária.– Zánka Barátai Egyesület 2009. évi közgyűlése (post mortem) örökös díszelnökévé választotta. 2010. június 15-től a zánkai tábor főépületén tábla őrzi emlékét.
M.: Népművelésünk feladatai (Tsz.) Salgótarján, 1967. – Életünk 1977-ben. Zánka, 1978. (Ill. a sorozat 1983-ig évenként megjelent kötetei.) – Úttörőévek Nógrádban: 1946–1981 (Tsz.) Salgótarján, 1981. – Balatoni Úttörőváros (Tsz.) Bp., 1981. – Múltunkat értékelve formáljuk a jövőt (Tsz.) Bp., 1985. – Nógrád megye úttörőszervezetei negyedszázados történetének kronológiája: 1946–1972. Salgótarján, 1986. – Hírvivő: az Úttörőmozgalmi Múzeum és Könyvtár tájékoztatója, 1986-os és 1988-as évfolyam. – A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája: 1945–1998. Bp., 1999.
I.: Úttörő történészek. = Úttörővezető, 1974. 3–4. sz. – Közéletiségről beszélgettünk. = Úttörővezető, 1978. 9. sz. – Egy életút tanulságokkal. = Nszav., 1988. okt. 5. – Úttörő-kronológia. = Kn., 2000. jan. 28. – VpMKÉL.