VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


MEDGYASZAY István, 1906-ig Benkó István
( Budapest, 1877. augusztus 23. - Budapest, 1959. április 29. )

építész, szakíró

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd Franciaországban tanult. A század eleji, sajátosan magyaros stílustörekvések egyik számottevő, formavilágában eredeti, gazdag képzeletvilágú egyénisége. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet formakincseit használta fel mértéktartó módon. 1906-ban a milánói nemzetközi kiállítás magyar termének megtervezéséért a kiállítás aranyérmét kapta. 1908-ban, Veszprémben építette az első magyarországi vasbeton-szerkezetű színházépületet. 1909-ben átépítette a soproni színházat, a Nemzeti Színház tervpályázatán pedig 1913-ban első díjat nyert. Budapesten és vidéken bérházakat, szállodákat és templomokat tervezett. 1938-ban az ő tervei alapján épült a Somló tetején a Szent Istvánról elnevezett kilátó. Indiai tanulmányútja során színházat és fejedelmi palotát tervezett Bombayban. Művein korszerű építészeti elemeket is alkalmazott. A magyar népi építkezésről több tanulmánya jelent meg. 1997-ben a Veszprémi Tetőfedő Iskola felvette nevét.
  M.: A vasbeton művészi formáiról. = Mv., 1909. 1. sz. – Templomstílusok. Vp., 1993.
  I.: WANNENMACHER Fábián: ~. = MÉ., 1930. 5–6. sz. – KISMARTY-LECHNER Ödön: A 80 éves ~. = MÉ., 1957. 5–6. sz. – KATHY Imre: ~ születésének századik évfordulójára 1877–1977. = MÉ., 1978. 3. sz. – KATHY Imre: ~. Bp., 1979. – TASNÁDI Attila: Kell-e nekünk ~? = MaF., 1992. 37. sz. – n. é.: ~ nevét vette fel a tetőfedő iskola. = N., 1997. márc. 17.– POTZNER Ferenc: ~ (1877–1959) életműve. = 100 éves a Veszprémi Petőfi Színház épülete. A nemzeti szecesszió gyöngyszeme. Vp., 2008. – MOLNÁR Jánosné: ~ emléke. = N., 2009. máj. 9. – Gy. LOVASSY Klára: „Az építészet Bartókja”: ~. = VpSz., 2009. 3–4. sz. – BRUNNER Attila–SIPOS Anna: Múzeum Medgyaszay-módra. = Séd, 2017. ősz.– MKtL. VIII. köt. – Poór. – RÚL XIV. köt. – ÚMÉL. IV. köt. – Varga.