VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

MARGIT, Szent Margit
( Klissza [Dalmácia], 1242. január 27. - Nyulak-szigete, Margit-sziget, 1271. január 18. )

apáca

IV. Béla király leánya, akit szülei (fogadalmuknak megfelelően) 4 éves korában adtak a Domokos Nővérek Szent Katalinról elnevezett veszprémi kolostorába (a Benedek-hegy alatt), ahol tízéves koráig, 1252-ig nevelkedett. Innen a Nyulak-szigetén működő kolostorba került, ahol 1254-ben tette le az ünnepélyes fogadalmat. Életét a Szent Margit legenda örökíti meg, amely három részre tagolódik. Az első Margit kolostori életét mutatja be, a második a csodákat, a harmadik a szentté avatási jegyzőkönyvek alapján a nővérek vallomásait tartalmazza. Az eredeti latin nyelvű legenda szerzője frater Senior, aki valószínűleg azonos Margit gyóntatójával, Marcellus páterrel. Ennek alapján készült Johannes Vercellensis műve, amelyet Ráskai Lea, margitszigeti domonkos apáca másolt le, és 1510-ben a maga korának helyrajzi viszonyaira alkalmazott. (Szent Margit legendája. Nyelvemléktár, 8.) Veszprémben a Domokos-kolostor romján – a róla elnevezett téren – és a volt Államigazgatási Főiskola falán van emléktáblája.
  I.: VOLF György: A ~ legenda írója és kora. = EPhK, 1861. – HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1931. – HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása. 1935. – GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Bp., 1988. – Szent ~, IV. Béla magyarországi király lánya... Bp., 1988. – KLANICZAY Tibor: Szent ~ legendái és stigmái. (Tsz.) Bp., 1994. – Harmath–Katsányi. – MKtL VIII. köt. – Szinnyei. VIII. köt. – ÚMÉL IV. köt. – Varga.



MARGITAI Ági
( Budapest, 1937. július 12. - Budapest, 2014. november 4. )

színművész

Szülei: Weis Jenő kereskedő, Essenfeld Friderika kereskedő, bérelszámoló. 1958-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. 1958-tól 1962-ig a pécsi Nemzeti Színház, 1962–1963-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1963–1964-ben a budapesti Petőfi Színház, 1965 és 1968 között a miskolci Nemzeti Színház, 1968–1970-ben a Mikroszkóp Színpad, 1970–1972-ben a szegedi Nemzeti Színház, 1972-től 1978-ig a József Attila Színház, 1978–1982-es években a szolnoki Szigligeti Színház, 1982 és 1990 között a Mafilm Színtársulata, 1990-től 1999-ig a miskolci Nemzeti Színház, 1999-től győri Kisfaludy Színház tagja. Vendégszínművészként 5 szerepet játszott Veszprémben az 1962/63, 1964/65-ös évadban, majd 1988–1989-ben. Fontosabb szerepei: Anna Frank (Goodrich, Hackett: Anna Frank naplója), Júlia, Kata, Rosalinda, Gertrud (Shakespeare, W.: Rómeó és júlia, A makrancos hölgy, Ahogy tetszik, Hamlet), Eliza (Shaw, G. B.: Pygmalion), Lerner – Loewe: My fair lady, Szonya (Csehov, A. P.: Ványa bácsi), Polly, Kocsma Jenny, Peacockné (Brecht, B.,–Weill, K.: Koldusopera), Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Júlia (Hubay–Vas–Ránki: Egy szerelem három éjszakája), Juli, Stanek, Anni (Kertész Á.: Névnap, Makra, Özvegyek), Mákné (Fejes E.: Vonó Ignác), Vincéné (Sarkadi   I.: Oszlopos Simeon), Füst   M.: Máli néni; Russel: Shirley Valentine – Jolán (Eörsi   I.: Jolán és a férfiak), Siro (Machiavelli: Mandragóra), Erzsébet (Schiller, F.: Stuart Mária), Mama (Fierstein: Kakukktojás), Brecht, B.: Kurázsi mama ; Orbánné (Örkény   I.: Macskajáték) Veszprémi szerepei: Natasa (Tolsztoj–Piscator: Háború és béke), Vasárnap New Yorkban (főszerep), Olga (Csehov, A. P.: Három nővér), Imádok férjhez menni (főszerep), Dürenmatt, F.: Play Strindberg. Filmen: Külvárosi legenda (1957), Fiúk a térről (1967), Sárika drágám (1970), Tűzoltó utca 25 (1973), Herkulesfürdői emlék (1976), Szabadíts meg a gonosztól (1978), A kedves szomszéd (1979), Vámmentes házasság (1980), Circus Maximus (1980), Szívzűr (1981), Ripacsok (1981), Szerencsés Dániel (1982), Vereség (1984 tv), Az ősz (1998 amerikai). Díjak, kitüntetések: 1962 Jászai Mari-díj. 1981 Érdemes Művész. 1989 Kiváló Művész. 2010 Kossuth-díj.
  I.: VpMKÉL.



MARGITTAY Rikárd
( Lugos, 1890. október 12. - Buchenwald, 1944. december ?. )

író, szerkesztő, Balaton-kutató

Bécsben folytatott jogi és zeneszerzési tanulmányokat, egyidejűleg elvégezte a kereskedelmi akadémiát. A budapesti egyetemen avatták a jog- és államtudományok doktorává. Az 1. világháborúban katona, utána a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója és a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője. A Tanácsköztársaság idején Varga Jenő népbiztos titkáraként a Népgazdasági Főtanács titkárságának vezetője. 1920 után magánalkalmazott, közben irodalommal és újságírással foglalkozott. 1928-tól Zamárdiban élt, 1936 és 1943 között a Balatoni Kurir munkatársa. Sokat tett a Balaton és vidéke népszerűsítése érdekében. Számos történelmi, irodalmi és művészeti emlék, népművészeti hagyomány megőrzésében tevékenykedett, egyedülálló balatoni könyvtárat gyűjtött össze. Koncentrációs táborban halt meg.
  M.: A Balaton-part vár- és templomromjai. Bp., 1936. – Római sasok a Balaton fölött. (Történelmi szm.) Pesterzsébet, 1942. – Balaton, Tájak – Emberek. Bp., 1943. – A Balaton-vidék történelmi műemlékei. Bp., 1943. – Alsó Dörgicse. Bp. 1943.
  I.: LUKÁCS Károly: ~. = BaK., 1947. szept. 4. – BfÉL – KhÉL.