VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

LAKOS János, báró

( Ajka, 1774. március 20. - Eszék, 1843. június 28. )

író, hadtudós, tábornok

Sopronban és Pozsonyban tanult. Pályafutását katonaként kezdte, 1811-ben vitézségéért. és hadtudományi ismereteiért nemességet kapott. 1835-ben dandárparancsnok és vezérőrnagy, végül eszéki várőrparancsnok. Mária Teréziától bárói rangot kapott. 1819-ben Ausztria és Tirol feltérképezésével bízták meg. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Barátság fűzte Kazinczy Ferenchez és Kis Jánoshoz. Hadtudományi dolgozatai német folyóiratokban jelentek meg. Hunyadi Lászlóról szóló, öt felvonásos tragédiáját Pesten és Kolozsváron adták elő, nyomtatásban nem jelent meg. Ajkán a szülőháza ma Városi Múzeum, amelynek falán tábla őrzi emlékét.
M.: A vándor szűnórái. (Olasz- és franciaországi emlékeinek naplója.) Pest, 1839.
I.: KIS János emlékezései, 1. köt. 2. kiad. Bp., 1899. – SZINNYEI Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. 2. köt. Bp., 1926. – BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785–1848. Bp., 1963. – NAGY Lajos: Ajka szülötte: ~. = AjSzd., 2007. 4. sz. – Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. VII. köt. – Tilhof. – Tilhof 2018.

LAKOS János

( Balatonrendes, 1947. november 20. - Budaörs, 2017. július 26. )

levéltáros

Szűlei: Lakos János, Csipszer Erzsébet. Felesége: Juhász Ágnes levéltáros. 1966-ban Szombathelyen, a Latinka Sándor Gépipari Technikumban érettségizett. 1972-ben Debrecenben, KLTE történelem-földrajz szakán, 1979-ben az ELTE levéltáros szakán kapott oklevelet. 1977-ben egyetemi doktori, 1997-ben Ph D címet szerzett. 1972-től a Magyar Országos Levéltárban segédlevéltáros, 1976-tól a Pest Megyei Levéltárban levéltáros, 1980-tól osztályvezető, 1982-től igazgató-helyettes. 1983-tól a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályán főmunkatárs, 1987 és 1992 között osztályvezető-helyettes. 1992-től 1997-ig a Magyar Országos Levéltárban főigazgató, 1997-től főlevéltáros. 1998-tól vezető levéltári szakfelügyelő is. 1983-tól 1987-ig a Levéltári Tanács titkára, 1992 és 1994 között tagja. 1997-től az MTA Történelemtudományi Bizottságának tagja. 1994-ben (MDF), és 1998-ban (MDMP) országgyűlési képviselőjelölt. 1975-től több mint 60 tanulmánya, cikke jelent meg szakmai gyűjteményes kötetekben, a Levéltári Szemlében, a Levéltári Közleményekben, valamint a német, angol és francia szaksajtóban, konferenciák anyagaiban. Recenziót közölt többek között a Balatonalmádi és Vörösberény története, valamint A balatonfüred-csopaki borvidék története című megyei kiadványokról is.Kutatásainak területe: a dualizmus kori Magyarország története, levéltártörténet. Díjak, kitüntetések: 2000 Széchenyi Ferenc-díj. Balatonrendes temetőjében nyugszik.
M.: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa I–VI. Bp., 1976–1988. – Hogyan írjam meg falum történetét? Bp., 1989. – A Magyar Országos Levéltár. Bp., 1993, 1994, 1995, 1996, 1997. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. 1–2. köt. Bp., 1993. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 24.) – Klebelsberg und die ungarischen Archive. (A Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány füzetei 2.) Bp., 1995. – A Magyar Országos Levéltár. (Levéltárismertető.) Bp., 1996. – A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1890. március 16. – 1895. január 13. 1–2. köt. Bp., 1999. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 33.) Szt.: 1980–1990-ben a Levéltári Közlemények szerkesztő bizottságának tagja, 1993–1996-ban főszerkesztője.
I.: A pártiratok az Alkotmány utcában laknak... = MNz., 1995. márc. 11. – Tizenöt évre megoldja a gondokat... Interjú a Magyar Országos Levéltár főigazgatójával = MNz., 1997. febr. 28. – Jegelt MSZMP-jegyzőkönyvek... = MNz., 1997. ápr. 5. – Eredmények és mulasztások? = MNz., 1997. júl. 24. – Ki kicsoda 2000. – VpMKÉL.