VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

LÁSZLÓ Gyula

( Kőhalom, 1910. március 14. - Nagyvárad, 1998. június 17. )

régész, történész, festőművész, író

A történettudományok doktora. Az elemi iskoláit szülővárosában és Kolozsvárott végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. Művészeti előtanulmányokat Szőnyi István magániskolájában kezdett, a Képzőművészeti Főiskolát 1933-ban fejezte be, 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton Párizsban, Londonban, Rómában és Firenzében járt. 1940–1949 között a kolozsvári egyetemen tanár, az erdélyi művészeti élet egyik élesztője. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 után, 1980-ban történt nyugdíjazásáig, a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője. Első tanulmányai még egyetemista korában jelentek meg. Érdeklődési köre főként a Kárpát-medence honfoglalás előtti története, valamint az Árpád-kor kérdései. A Honfoglaló magyarságművészete Erdélyben, valamint A honfoglaló magyar nép élete című 1943-ban, illetve 1944-ben megjelent munkái szakmai szempontból korszakalkotó művek. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, amelyet érdemben cáfolni még senki nem tudott. Nagy rész vállalt a régészet népszerűsítésében, művészeti munkái is megjelentek. Több tucat önálló kötete és félezernél is nagyobb számú tanulmánya látott napvilágot. A nyári hónapokat a Balatonrendesen lévő házában töltötte, az Új Horizont c. folyóirat több tanulmányát és két önálló kötetét jelentette meg. Munkásságáért 1988-ban Fitz József-díjat, 1991-ben Széchenyi-díjat, 1993-ban Nagy Lajos-díjat és Budapestért Díjat kapott.
M.: A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943. – A honfoglaló magyar nép élete. Kolozsvár, 1944. – A népvándorlás lovas népeinek ősvallása. Bp., 1946. – Hunor és Magyar nyomában. Bp., 1967. – Az ősember művészete. Bp., 1968. – A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1970. – A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Bp., 1973. – Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig. Bp., 1974. – Régészeti tanulmányok. Bp., 1977. – A nagyszentmiklósi kincs. (Tsz.) Bp., 1977. – Művészetről, művészekről. Írások a képzőművészetről. Bp., 1978. – A “kettős honfoglalás”. Bp., 1978. – “Emlékezzünk régiekről”. A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Bp., 1979. – Őstörténetünk. Egy régész gondolatai néppé válásunkról. Bp., 1981. – Számadás népünkről. Bp., 1986. – Árpád népe, monográfia. Bp., 1988. – Őseinkről. Bp., 1990. – Arckép és kézírás. 1–2. köt. Vp., 1992. – A Szent László-legenda középkori falképei. Bp., 1993. – A zurói temető. Bp., 1993.
I.: LÁZÁR István: Egy kiállítás képei. ~ hetven éves. = ÉS., 1980. 12. Sz. – PESTI János: Termékeny bizonytalanság. Beszélgetés ~ régészprofesszorral. = ÉS., 1980. 25. sz. – FODOR István: A régészeti néprajz módszerének bontakozása ~ műveinek tükrében. Valóság, 1982. ~ „…én nem vagyok magyar?” Vallomás és számvetés. = Él., 1984. – BENKŐ Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú ~tól. = ÚH., 1998. 4–5. sz. – VÉKONY Gábor: Gyászolja Szent Paulinus. = ÚH., 1998. 4–5. sz. – Áldom a teremtőt. (Portréfilm.) 2015. – MKtL. VII. köt. – MvL III. köt. – RÚL XIII. köt. – ÚMÉL. IV. köt. – ÚMIL. 2. köt. – VpMKÉL.