VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KURBÉLY György, Schwarcz György

( Tuzsina [Kovácspalota, Szlovákia], 1755. augusztus 11. - Veszprém, 1821. május 27. )

r. k. püspök

Privigyén, Szekszárdon és Pécsett tanult. A filozófiát az Esztergomi Főegyházmegye növendékeként már Nagyszombatban hallgatta, ahol doktorált. 1772-től Bécsben folytatta tanulmányait, itt elnyerte a teológia babérkoszorús fokozatát, alszerpappá majd szerpappá szentelték. 1778-tól áldozópap, a budai Széchenyi-Szeminárium tanulmányi felügyelője, érsekhelynökségi titkár, szentszéki jegyző, majd esztergomi kanonok. Négy éven át az esztergomi főkáptalani javak kormányzója, és a főkáptalan képviselője az országgyűlésen. A veszprémi püspöki széket 1809. augusztus 11-én nyerte el. VII. Pius pápa napóleoni fogsága miatt a szentszék csak 1815-ben adott megerősítést, így a püspökké szentelés 1815. március 5-én történhetett meg. A főrendi és nemesi püspökök hosszú sorában ő volt az első közrendű származású főpap Veszprémben, aki még a nevét is megváltoztatta, anyja nevét vette fel. Püspökként jozefinista egyházpolitikai elveket vallott, de egyéniségében nyoma sem volt a hatalom előtti meghunyászkodásnak. Pápán felújította a főesperességet. A papság irodalmi törekvései érdekében szívesen támogatta Horváth János kanonok folyóiratát, amely Egyházi Értekezések és Tudósítások címmel jelent meg. A veszprémi Szent Mihály-székesegyházban temették.
I.: HERMANN Egyed: ~ veszprémi püspök 1755–1821. Vp., 1947. – MKtL VII. köt. – Pfeiffer. – ÚMÉL III. köt. – Varga.