VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KRAUSZ József

( Veszprém, 1854. március 15. - Veszprém, 1926. április 10. )

könyvkereskedő, nyomdatulajdonos

Édesapja: Krausz Ármin. 1885. júniusban vette át a Rákóczi utca 1. sz. alatti épületben működő nyomdát, könyvkereskedést és a könyvkötő műhelyt. 1891-től az izraelita község elöljáróságának tagja, hitközségi alelnök, 1906-tól iskolaszéki elnök, 1918-tól alelnök, 1894–1896 között az 1893-ban leégett helyett épített új izraelita elemi iskola építőbizottságának elnöke. 1895. október 19-től 1897. december 31-ig a Veszprém c. hetilap felelős szerkesztője, egyben a lap kiadója és előállítója. 1898. január 9-től a Veszprémi Polgári Társaskör választmányi tagja. 1899. december 4-én a veszprémi állandó színház felállítására létrehozott végrehajtó bizottság, 1902-ben a veszprémi esküdt bíróság tagjai közé választották. Elnöke volt az iparos ifjúság önképző és betegsegélyező egyesületének, alelnöke az izraelita iskolaszéknek és a munkásgimnázium bizottságának. Fia, ifj. Krausz József 1910-től dolgozott a cégnél. A Demokratia Szabadkőműves Páholynak 1898-tól tagja, a Virradás Páholy alapítója, felügyelője, szertartásmestere.
I.: MOLNÁR Jánosné: Mesélő házak: könyvesdinasztia otthona volt. = Vp7N., 2004. jún. 4. – HUDI József: A veszprémi „Virradás a Bakony alján” Szabadkőműves Páholy működése (1902–1905). = VpSz., 2014. 2. sz. – Varga.

KRAUSZ József

( Csetény, 1901. augusztus 10. - Budapest, 1956. október 8. )

vegyészmérnök

A kémiai tudományok kandidátusa (1952). A Tanácsköztársaság időszakában a KIMSZ-nek és a győri direktóriumnak aktív tagja. 1920-ban Bécsbe emigrált, majd Würzburgban dolgozott, később a páduai egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1926-ban tért haza. A Győri Szeszgyár dolgozója, később üzemvezető mérnöke. A 30-as években többször letartóztatták, 1944-ben Auschwitzba, később Buchenwaldba deportálták, ahol a nemzetközi kommunista szervezetek tagjaként részt vett a tábor felszabadításában. A felszabadulás után az Óbudai Szeszgyár mérnöke, 1948-ban a Szesztermelő Ipari Központ vezérigazgatója. 1949-ben megszervezte a Szeszipari Kutatóintézetet, amelynek 1951 után igazgatója. 1953-ban alapította és szerkesztette a Szeszipar c. folyóiratot. Kutatásai közvetlenül az iparág fejlesztésére irányultak, írásai a szaklapokban jelentek meg.
M.: Erjedésipari anyag- és gyártásismeret. 1–2. köt. Bp., 1952. – Erjedési kémia. Bp., 1953.
I.: GULYÁS Béla: Meghalt ~ dr. = Szi., 1956. 10. sz. – PELC Antal: Szeszipari Kutató Intézet 1949–1974. = Szi., 1974. 3. sz. – MAÉ., 2. köt. Bp., 1988. – RÚL XII. köt. – ÚMÉL III. köt.