VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KRASZNAI Lajos, 1934-ig Krausz Lajos

( Budapest, 1884. július 5. - Budapest, 1965. november 20. )

szobrász, egyházművész

Budai német családba született, apja idegenvezetőként dolgozott. Az Oroszlán utcai Fővárosi Mintázó Iskolába Vasadi Ferenc tanítványa volt. 1903-ban külföldi tanulmányútra indult és neves mestereknél tanulta a díszítő szobrászat fortélyait. Dolgozott és tanult Bécsben, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Belgiumban is. 1915-ben tért haza. Önálló műtermet nyitott Budapesten. 1919-től rendszeres kiállító a Műcsarnokban. Alkotásai főleg historizáló templomokban találhatóak, melyeket az első világháború utáni katolikus megújhodási folyamat keretében építettek. mesterember volt a szó eredeti és nemes értelmében. Stílusát nemes egyszerűség, klasszicizáló vonalak, bensőséges melegség uralják. Ismert és elismert művész volt, de a 2. világháború után műtermét államosították, megrendeléseinek csak titokban tehetett eleget, mostanra neve és alkotásai feledésbe merültek. Nyújtotta, amit a két háború között vártak tó1e, a derűs, szent szobrok százait. Több száz alkotása a fővárosban és az ország számos városában, településén láthatóak ma is. Jó kapcsolatban volt Tóth Tihamér és Czapik Gyula püspökökkel, azért sok időt töltött Veszprémben. Alkotásai megtalálhatók a Szent László plébánián; a Benedek-hegyen lévő kereszt korpuszát is ő készítette. A Jutasi Altisztképző számára is készített két (IV. Béla és Árpád vezér) szobrot. A dózsavárosi iskola homlokzatán lévő Szent István szobor is az ő munkája. Templomokban: Badacsonytomajon a Szent Imre, a Piéta, a Szent Család, a Jézus szíve (1952), a Szent József; Tihanyban a Kis Szent Teréz szobor; Káptalantóti temetőjében a hősi kereszt Korpusszal és domborműves talpazattal Krasznai Lajos alkotása.
I.: HERTH Viktória: Köztéri alkotások Veszprémben. = VpSz, 2018. 2. sz.