VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KRÚDY Gyula

( Nyíregyháza, 1878. október 21. - Budapest, 1933. május 12. )

író

Anyakönyvi bejegyzések szerint apja 1850-ben Várpalotán született, de fiatalon Nyíregyházára költözött, ahol ügyvédi irodát nyitott. Nagyanyja, Radics Mária Várpalotán élt, itt ismerkedett meg az író nagyapjával. 1850-ben itt született fiúk, az ifjabb Krúdy Gyula. A család hamarosan Nyíregyházára költözött. A nagyszülők válása után Radics Mária a fiához költözött, az unoka, a legifjabb Krúdy Gyula az ő meséin, történetein nőtt fel. Országos hírű íróként is gyakran megfordult nála. Műveiben megörökíti a múlt századi és a század eleji Palota világát, életét, romantikáját és valóságát, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázsát és hangulatát. Utolsó palotai útja 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején lehetett, amikor Veszprémből jövet feleségével járt Várpalotán. Ennek emlékét az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. művei idézik fel. Nagyanyja elbeszéléseiből, illetőleg személyes élményeiből rajzolta több művének hőseit. Palotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Az öreg városról kapunk képet az író fantáziájával kiszínezve az Ál-Petőfi, a Palotai álmok, az Öreg idő, a Sobriék, a Vadmacska c. műveiből. De e táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyság díja, az Aranykéz utcai szép napok, A templárius, a Dunántúli–Tiszántúlinál c. műveiben és az álomlátó nagyanyja segítségét gyümölcsözteti az Álmoskönyv lapjain is. Várpalotán utcát neveztek el róla, a városi könyvtár felvette nevét, s az intézmény külső falán emléktábla, Ligeti Erika domborműve, az olvasóteremben pedig Szabó Iván: Szindbád c. alkotása látható az íróról. A művelődési központ mellett áll bronz szobra, Borbás Tibor alkotása. 1913–1918 között Siófokról jutott el Balatonarácsra, Balatonfüredre, Tihanyba és Kisörsre. Balatonfüreden gyógykezeltette magát 1927 tavaszán. Művei között számos balatoni, füredi vonatkozású írás olvasható. Pl. Holdas est Füreden, a XIX. sz. vizitkártyái, stb. Balatonfüreden utcanév és a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.
M.: Palotai álmok. Bp., 1914. – Ál-Petőfi. Bp., 1922. – Aranykéz utcai szép napok. Bp., 1949. – Magyar tájak. Bp., 1959. – Balatoni szívhalászat. (nov. Vál.: KRÚDY Zsuzsa. Utószó: PRAZNOVSZKY Mihály.) Vp., 1991. – Betyárok országútján. Vp., 1995. – Pogányok a Bakonyban. Vp., 1996.
I.: SZIJ Rezső: ~ és Várpalota. 1964. – KRÚDY Péter: ~ élettörténete. 1938. – KÁRPÁTI Aurél: Előszó a palotai álmokhoz. Bp., 1943. – Krúdy világa. (Szerk.: TÓBIÁS Áron.) Bp., 1964. – Krúdy Gyula emlékkönyv, Nyíregyháza, 1968. – KÖNCZÖL Imre: Várpalota irodalmi kis tükre. Várpalota, 1977. – ÁCS Anna: A Bakony és a Balaton ~ írásaiban. = Iri., 1996. 3–4. sz. – VIOLA József: ~ képmása. = Él., 1996. 10. sz. – PRAZNOSZKY Mihály: Ötször Krudyról - Krúdytól. = Írók és kultuszok. Tanulmányok. Vp., 2017. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – RÚL XII. köt. – Szinnyei. VII. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.