VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KOSSUTH Ferenc, udvardi és kosutfalvi

( Pest, 1841. november 16. - Budapest, 1914. május 25. )

mérnök, politikus

Kossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után a Kossuth-gyermekeket egy ideig Óbányán, a Marton–Zámory-kastélyban bújtatták. Ennek emlékét 1994 óta tábla őrzi. 1850-ben vitték ki édesapjához, emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányainak befejezése után Angliában és Olaszországban dolgozott. A vasút-, az alagút- és hídépítésben sok tapasztalatot és nemzetközi elismerést szerzett. Részt vett az emigráció politikai tevékenységében. 1894-ben hazakísérte apja holttestét és végleg hazaköltözött. 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere, majd a 48-as Kossuth Párt vezetője. 1895-ben ellenzéki programmal a tapolcai választókerület országgyűlési képviselővé választotta. Kezdeményező szerepe volt a Balaton-vidéki vasút megépítése és Tapolcának vasúti csomóponttá történő fejlesztése érdekében. 1907-ben Tapolca Város Díszpolgára címet kapta. Kiadta atyja iratainak egy részét.
M.: Indítvány a szabadságharc jubileumának megünneplésére. Bp., 1897. – Kossuth a kiegyezésről. Bp., 1907. – Adatok a Duna–Száva csatorna... kérdéséhez. Bp., 1908.
I.: PÉCS Gyuláné: Régi emlékek, régi emberek. Tapolca, 1936. – R. VÁRKONYI Ágnes: Adalékok a Függetlenségi Párt történetéhez. ~ tíz levele. = Sz., 1961. 2–3. sz. – KRÚDY Gyula: A magyar sasfiók. (r.) Bp., 1943. – KRÚDY Gyula: Kossuth fiai. (r.) Bp., 1976. – BfÉL – Kertész. – RÚL XII. köt. – Szinnyei. VI. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.