VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KODOLÁNYI János

( Telki, 1899. március 23. - Budapest, 1969. augusztus 10. )

író, újságíró

Vidéki köznemesi családból származott, apja erdész volt. Középiskolába Pécsett és Székesfehérvárott járt. Diákkorától írt, szerkesztett. Első verseskötete Hajnal címmel 1915-ben jelent meg Pécsett, 1917-ben Diák-toll címmel irodalmi lapot szerkesztett. Az 1919–1921-es években filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányokat folytatott, verseit rendszeresen közölte a pécsi Krónika c. folyóirat. A Magyar Írás kiadásában, 1921-ben jelent meg Üzenet enyéimnek c. kötete, ezután már nem írt verseket. Sötétség c. elbeszélését a Nyugat közölte, s ez felkeltette Móricz Zsigmond érdeklődését is. Több napilap és folyóirat munkatársa volt. Megismerkedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével és József Attilával, egy rövid ideig kapcsolatban állt a munkásmozgalom baloldalával is. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, részt vett a Válasz c. folyóirat szerkesztésében, rokonszenv fűzte Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz és Tamási Áronhoz. 1934-ben bejárta az Ormánság falvait, ekkor írta a Baranyai utazás c. irodalmi szociográfiáját, amely 1941-ben jelent meg. A 30-as évek második felében öt alkalommal járt Finnországban, utazásairól Suomi, a csend országa c. útirajzában és a Suomi titka c. naplójában számolt be. Az őstörténet és a magyar történelem honfoglalás kori évszázadai elevenednek meg a harmincas években írt regényeiben. Az 1943-as balatonszárszói írótalálkozón a megnyitó beszédet mondta, de a 2. világháború időszakában készült írásai sok ellentmondás és vita forrásai voltak. A háború után önkritikusan fordult szembe korábbi téves nézeteivel. Balatonakarattyai villáját a 30-as évek végén a Végrendelet c. dráma tiszteletdíjából vásárolta meg. Kezdetben csak nyaranta használta, 1949-től végleg ide költözött. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Várkonyi Nándor és mások látogatták meg otthonában. Kiterjedt levelezése kötötte a külvilághoz Akarattyán. A villa falán ma tábla őrzi emlékét. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, egészsége is egyre romlott. Ezekben az években Jézusról szóló nagy regényén dolgozott. 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe, tagja lett az Írószövetségnek. Éltek, ahogy tudtak címmel megjelentek válogatott elbeszélései. 1957-ben az Égő csipkebokor c. regényével kezdődött el életmű-kiadása. 1956 tavaszán súlyos szívbetegséggel Balatonfüreden gyógykezelték. Gyakran megfordult Nemesgulácson, ahol a nagyapjának birtoka volt. Elsüllyedt világok és a Visszafordulás c. műveinek Nemesgulács a színhelye. A Visszapillantó tükör c. munkája Balatonakarattyai emlékeket idéző önéletrajzi mű. 1937-ben megkapta a Baumgarten-díjat.
M.: Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai. Bp., 1936. – Boldog Margit. Bp., 1934. és 1964. – Holdvilág völgye. Bp., 1942. – Az égő csipkebokor. Bp., 1957. – Vízválasztó. Bp., – 1960. Fellázadt gépek. (elb.) Bp., 1961. – Pogány tüzek. Bp., 1968. – Visszapillantó tükör. Bp., 1968.
I.: VÁRKONYI Nándor: ~. Pécs, 1941. – MÓRICZ Zsigmond: ~. = Ceruzajegyzetek. Bp., 1959. – NAGY Péter: ~ hazatérése. Az elbeszélő. Bp., 1965. – TÜSKÉS Tibor: ~. Bp., 1974. – FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. – TÜSKÉS Tibor: Irónk és Akarattya. = ÚH., 1990. 2. sz. – HEGEDÜS Géza: ~ (1889–1969.) = MIAc.,. 2. köt. Bp., 1992. – TÜSKÉS Tibor: Kodolányi és az Ojbarsz futása. = BBK.,1997. Vp., 1996. – TÖLGYESI József: Nyitottság és függetlenség. Kúti Csaba Kodolányi-emlékeiről és szellemi értékeinkről. = ÚH., 1999. 4. sz. – Harmath–Katsányi. – MKtL VII. köt. – RÚL XII. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.