VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KITAIBEL Pál

( Nagymarton, 1757. február 3. - Pest, 1817. december 13. )

természettudós, polihisztor, tanár

Papi pályára készült, 1780-ban mégis a jogra iratkozott be, majd az orvoskaron folytatta tanulmányait. 1784-ben az első botanikus adjunktus. 1785-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Az egyetem botanikus kertjében kezdte pályáját, lerakta az egyetemi herbárium alapját; gyarapította és rendszerezte a botanikus kert állományát. 1792 és 1816 között a kormány megbízásából az egész akkori Magyarországot beutazta, hogy az ásványvizeket és a természeti viszonyokat tanulmányozza. 1799-ben feltárta a Somló flóráját is. 1810-ben a botanika tanára és a botanikus kert prefektusa. Befejezetlen művében elkezdte Magyarország természetének és flórájának leírását. Számos növény- és állatfaj felfedezése fűződik a nevéhez. Tőle származik a földrengés első szakszerű leírása (Mór, 1810).
M.: Plan zu einer ungarischen Gesellschaft für Naturkunde. Pest, 1802. – Topographische Beschreibung von Ungarn. Pest, 1803. – Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae. I–II. Bécs. 1802–1812. – Plantae horti botanici Pesthiensis. 1809. – Plantae horti botanici regiae universitatis. Hungaricae. 1812. – Catalogus plantarum horti botanici reg. Scientiarum universitatis Hungaricae. 1816. – Hydrographia Hungariae praemissa auctoris vita edidit Joannes Schuster. 1–2. vol. Pest. 1829. – Reliquiae Kitaibelianae e manuscriptis Musei Nationalis Hungarici publicatae Augusto Kanitz. 1862–1863. – Addimenta ad floram Hungaricam. 1864. – Magyarország pókfaunája. I–II. Bp. 1876–1879. – A magyar halászat könyve I–II. Bp. 1887–1888. – A madárvonulás elemei Magyarországon. Bp. 1895. – Ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Bp. 1898. – Diaria itinerum Pauli Kitaibelei. (Szerk. GOMBOCZ Endre.) Bp., 1945.
I.: GOMBOCZ Endre: Kitaibel és kora. = A magyar botanika története. Bp., 1936. – JÁVORKA Sándor: ~. Bp., 1937. – TASNÁDI KUBACSKA András: ~. = TtKl., 1957. 1. sz. – KhÉL – Szinnyei. VI. köt. – ÚMÉL III. köt.