VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

KISS Tamás
( Tapolca, 1934. november 26. - ?, 2024. november 17. )

ny. jogász

Sz.: Kiss Ignác tanító, Horváth Teréz tanítónő.
Nős, Csikós Klára ny. tisztviselő.
Gy.: Zérczi István osztályvezető 1952, Zérczi Klára vegyész-technikus 1956, Kiss Gábor faipari üzemmérnök 1966.
T.: 1976 ELTE JTK.
É.: 1956 október–novemberben Szegeden és Budapesten részt vett az egyetemisták szervezkedésében. A MEFESZ egyik kezdeményezője és vezetője volt ezért meghurcolták és börtönbüntetést szenvedett. 1960–1962-ben különböző helyeken segédmunkás. 1963-tól 1975-ig könyvelő. 1976–1985-ös években Őrhalom községben a tsz jogásza. 1985 és 1990 között a Mohora Drogunion Vállalatnál jogi–igazgatási osztályvezető. 1990-től 1994-ig Balassagyarmaton alpolgármester. 1996 és 1999 között a Miniszterelnöki Hivatal Kabinetirodájában kormányfő-tanácsadó. E minőségében részt vesz a politikai foglyokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, évfordulók megünneplésében, emlékművek felállításának szervezésében. Balassagyarmaton temették el.
Dk.: 1991-ben 56-os Emlékérem. 1996 Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem. 1998 Maléter Pál Emlékérem. 1999 Nagy Imre Emlékplakett.




KISS Tamás
( Tapolcafő, 1936. március 23. - ?, 2025. május 3 temetés ideje. )

ny. bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök

Sz.: P. Kiss Károly kisbirtokos, 1957-től Tsz tag, Papp Karolin htb.
Nős, Isztl Mária Irén, általános iskolai tanár.
Gy.: Tamás 1964, Ágota 1967, Orsolya 1967.
T.: 1961 Nehézipari Műszaki Egyetem (NME), Bányaművelő Szak, Miskolc–Sopron, 1967 Bányaipari Gazdasági Mérnöki Szak, Bp.,–Miskolc.
É.: 1961 és 1993 között a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél, ill. annak jogutódjainál, különböző beosztásokban dolgozott. 1961-ben gyakorló mérnök, 1962-ben biztonsági mérnök, majd műszaki fejlesztési főelőadó, 1964-től gépesítési főmérnök, 1967-től üzemgazdasági osztályvezető, 1978-tól bér-, munkaügyi és szociálpolitikai osztályvezető, 1981-től szervezési osztályvezető, majd igazgatási önálló osztályvezető, 1990 után humánpolitikai önálló osztályvezető, 1992–1993-ban bér-, munka- és igazgatási ügyek vezetője.
Tk.: 1959 és 2000 között az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) három helyi szervezetében több cikluson át vezetőségi tag, ill. az országos választmány tagja. 1975-től 1981-ig a várpalotai Bányászattörténeti Gyűjtemény kialakításának irányítója, majd a gyűjtemény vezetője. 1982-től OMBKE Bányászati Szakosztálya Történeti Bizottságának, 1983 és 1987 között a VEAB Bányászati-, Földtudományi és Energetikai Szakbizottság környezetvédelmi munkabizottságának, 1986-tól 1988-ig az MTA Osztályközi Tudományos Bizottsága Bányászati Rehabilitációs Albizottságának tagja. 1987–1991-es években az MTA Osztályközi Tudományos Bizottsága Informatikai és Számítástechnikai Albizottságának titkárhelyettese. 1992–1993-ban a Veszprém Megyei Munkaügyi Tanács tagja, ill. elnöke. 1979–1980-ban a Várpalotai Bányász c., vállalati újság szerkesztőbizottságának elnöke, 1988-tól 1991-ig Lámpás c., vállalati lap szerkesztőbizottságának tagja. 1970 és 1992 között az MSZMP tagja.
Pápa-Tapolcafő temetőjében nyugszik.
Dk.: 1976 Bányászat Kiváló Dolgozója. 1976 Várpalota Város Emlékplakett arany. 1976 Bányász Szolgálati Érdemérem bronz. 1986 Kiváló Munkáért. 1986 Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst. 1991 Bányász Szolgálati Érdemérem arany. 1999 Soltz Vilmos Emlékérem.
  M.: Hidraulikus páncélpajzzsal biztosított frontfejtésekben elért eredmények. (Társszerző.) Bp., 1968. – A Veszprémi Szénbányák Évkönyve, (1981-1985). (Szerkesztő, társszerző.) Veszprém, 1988. – A várpalotai szénbányászat története. (Szerkesztő, társszerző.) Várpalota, 1990. – A Thury-vár, mint a Nemzeti Örökség része. (Társszerző.) Várpalota, 1993. – A magyar bányászat ezredéves története. 2. köt. (Társszerző.) Bp., 1996. – Emlékezés a várpalotai szénbányászatra. (Szerkesztő, társszerző). Várpalota, 1997
Ct.: szakmai folyóiratokban több cikke jelent meg.