VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KISFALUDY Sándor, kisfaludi

( Sümeg, 1772. szeptember 27. - Sümeg, 1844. október 28. )

költő

Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. Az 1793–1796-os években a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben Sümegre költöztek, ahol haláláig élt. Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, kezdeményezője volt a Balatonfüredi Színház létrehozásának, 1830–1831-ben szervezte annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum, Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj: Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.) A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai. A városi temetőben lévő síremléken Kisfaludy mellszobrát Gerenday Antal, Szegedy Rózát ábrázoló plakettet Istók János készítette.
M.: Kisfaludy Sándor minden munkái. 1–8. köt. Bp., 1892–1893. – A Kesergő szerelem. – A boldog szerelem. – Két szerető szívnek története. – Regék a magyar előidőkből. Buda, 1807. – Eredeti magyar játékszín. Kun László. Az emberszívnek örvényei. Dárday-ház. A lelkes magyar lány. (sz.) Buda, 1825–1826. – Kisfaludy Sándor ismeretlen levele a füredi színházról és írói hallgatásának okairól. = KdN.,1958. dec. 2. – Napló és Francia fogságom. Bp., 1962.
I.: CSÁSZÁR Elemér: ~. Bp., 1910. – GÁLOS Rezső: ~ hátrahagyott munkái. Győr, 1931. – GÁLOS Rezső: Húsz év ~ életéből. Győr, 1931. – KÉKY Lajos: A Dunántúl a két ~ költészetében. = Keszthelyi Helikon. Keszthely, 1925. – HORVÁTH János: ~. Bp., 1936. – FENYŐ István: ~. Bp., 1961. – VARGHA Balázs: ~. = Beszélő tájak, Bp., 1963. – LIPTÁK Gábor: A két Kisfaludy. Vp., 1969. – VÖRÖS Károly: ~ világa. = VpMMK., 18. 1986. Vp., 1987. – FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. – Kisfaludy Sándor. = PP., 1. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Vp., 1990. – NAGY Imre: Nemzet és egyéniség. Bp., 1993. – PRAZNOVSZKY Mihály: Két szerető szív a háborúban levélváltások alapján. Vp., 1992. – MIKLÓSI-SIKES Csaba: ~ erdélyi kapcsolatai. = ÚH., 1995. 1. sz. – PRAZNOVSZKY MIHÁLY: ~ szobrának felavatása Balatonfüreden. = Tájirodalom. Vp., 1996. – ÁCS Anna: ~ mint gazda. = VpMHT.,, 16. Vp., 1996. – MIKLÓSI SIKES Csaba: ~ és Erdély. = Sm., 1997. 5. sz. – PRAZNOVSZKY Mihály: ~ szobrának felállítása 1860-ban. = „A szellemdiadal ünnepei.” A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp., 1998. – BfÉL – GyÉL – Harmath–Katsányi. – KhÉL – Miklósi-Sikes. – MKtL VI. köt. – Szinnyei. VI. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.