VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KESZLER Aladár, id.

( Tapolca, 1875. május 1. - Tapolca, 1935. március 12. )

építőmester, vállalkozó

Ifj. Keszler Aladár apja. Tapolcán járt felső-népiskolába, (ahol apja, Keszler Gyula tanító volt), majd építőmesterré képezte magát. E tevékenységet a századforduló után kezdhette. Munkáját több Fő utcai üzletház, a kórház, az osztálymérnökség, a főszolgabírói hivatal (ma Földhivatal) dicséri. Banki segítséggel rézkénpor-gyárat létesített és porozó gépet is forgalomba hozott. Részt vett a Barlangfeltáró Társulat munkájában, elkészítette az addig feltárt részek térképét, megépíttette a 96 lépcsős lejáratot. Harminc évig volt a helyi ipartestület elnöke.
I.: TL., 1935. márc. 16. – FEKETE József: Ábrahámhegyi krónika. 1996. – Kertész.

KESZLER Aladár, ifj. Kis-Kapcsándy Sándor

( Tapolca, 1908. április 1. - Tapolca, 1972. április 9. )

vállalkozó

Id. Keszler Aladár fia. Elemei iskoláit szülővárosában végezte, középiskolába Székesfehérvárott és Budapesten járt. 1936-ban, édesapja halála után irányította a család tulajdonában lévő Rézkénpor-gyárat. 1945-ben az FKgP helyi szervezetének elnöke, 1947-től a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, pótképviselővé választották, 1948. augusztus 4-étől a párt országgyűlési képviselője, később, mandátumának lejártáig pártonkívüli. A szőlősgazdák érdekeit képviselte. A vállalatát államosították, a Tapolcai Tanácsi Mészművek Vállalat vezetőjeként ment nyugdíjba. 1957-ben internálták, majd évekig rendőri megfigyelés alatt állt. Költeményeit többnyire Lyra álnévvel publikálta a helyi hetilapban, számos magyar nóta szerzőjeként is ismert volt.
I.: Kertész.