VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KERÉNYI Imre

( Pápa, 1916. május 27. - Budapest, 1965. július 14. )

orvos, sebész, tüdőgyógyász

Az orvostudományok kandidátusa (1960). A budapesti tudományegyetemen 1941-ben általános orvosi oklevelet szerzett, 1946-ban sebész, 1947-ben műtősebész, 1959-ben tüdősebész szakorvosi vizsgát tett. 1940 és 1945 között a Mosonmagyaróvári Kórház sebészeti osztályán alorvos, 1956-ig a budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinikáján tanársegéd, majd a MÁV Tüdőgyógyintézetében osztályvezető főorvos, igazgató helyettes. A modern tüdősebészet egyik magyarországi megteremtője. Számos új sebészeti műtéti eljárás bevetője. Elsőként mutatott rá a mellkasi nyirokcsomók pathogenetikai feltárására. Szaktanulmányai főként a Magyar Sebészetcímű folyóiratban és szakmai kötetekben jelentek meg.
M.: Az elsődleges tüdőgümőkór sebészeti vonatkozásai. (Kandidátusi értekezés.) Bp., 1960.
I.: RÚL XI. köt.

KERÉNYI Imre

( Csopak, 1943. szeptember 28. - Budapest, 2018. augusztus 11. )

színházi rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, politikus

Szülei: Kerényi László tanító, Börzsei Ilona adminisztrátor. Felesége: Felkai Anikó. Gyermekkorát Veszprémben töltötte. 1961-ben Győrben, a Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1966-ban Budapesten, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán kapott oklevelet.. 1999-ben DLA mesterfokozat, Doctor of Liberal Arts. 1966-tól 1978-ig a Madách Színházban rendező, 1978–1980-ban a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 1980 és 1989 között a Népszínházban, és a Nemzeti Színházban rendező, 1989-től a Madách Színház igazgatója. 1976-tól adjunktus, 1981-től docens, 1988-tól egyetemi tanár a Színház és Filmművészeti Főiskolán. 1990-1994 között országgyűlési képviselő az MDF színeiben. 2011-től a kulturális értékek megőrzéséért felelős miniszterelnöki biztos. Családi kötődése révén balatonalmádi nyaralójában sok időt töltött hozzátartozói körében. Számtalan klasszikus és mai szerző darabját rendezte.: Csíksomlyói passió, Dürrenmatt: János király, Szörényi-Bródy: István, a király, Fehér Anna, Shakespeare: Tévedések vígjátéka, Lear király, II. Richard, V. Henrik, Katona József: Bánk bán, Shaffer: Amadeus, Schiller: Stuart Mária, Kacsók P.: János vitéz, Fejes Endre: Vonó Ignác, Molnár Ferenc: A vörös malom, Don Goggin: Apácák, Joseph Stein-Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn, Madách: Az ember tragédiája. Díjak, kitüntetések: 1977 Jászai Mari-díj. 1981 Érdemes Művész. 1989 Kiváló Művész – nem vette át. 1999 Budapestért díj. 2002 Kossuth-díj. Újságokban, folyóiratokban rendszeresen jelentek meg írásai, számtalan, sok helyütt. Sírja Budapesten, a Fiumei úti sírkert művészparcellájában található.
I.: Elhunyt ~. = V7N, 2018. aug. 16.