VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

KARÁCSON Imre
( Torna [Apácatorna], 1863. február 19. - Konstantinápoly, 1911. május 2. )

r. k. lelkész, tanár, történész, műfordító

Veszprémben és Győrben tanult. 1888-ban a budapesti egyetemen teológiai doktorrá avatták. Rábacsanakon, Szanyban és Gyömörén káplán, majd 1887-től a Győri Kisszeminárium prefektusa, később püspöki ceremóniárius és szentszéki aljegyző. 1889-től a Győri Tanárképző tanára, 1891 után igazgatója. 1897-ben a püspök szentszéki tanácsosa. 1900-ban Péren plébános, 1906-tól a győri kisszeminárium rektora. 1907-től haláláig a magyar kormány megbízásából török levéltárakban kutatott. Sok magyar vonatkozású török forrásanyagot tárt fel és publikált. Lefordította és közzétette Evlia Cselebi 1660–1664-es években, magyarországi útjáról készült leírást. Jelentősek török és francia nyelven írt tanulmányai, műfordításai, nyelvészeti is irodalomtörténeti cikkei. Teológiai munkássága az összehasonlító vallástudomány több területét öleli fel. Szülőfalujában a polgármesteri hivatal falán tábla őrzi emlékét, a község megvásárolta szűlőházát, amelyben falumúzeumot alakítottak ki. A győri Új köztemető díszsírhelyén őrzik hazahozott hamvait.
  M.: A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok. Győr, 1888. – III. Károly háborúja a törökkel 1737–1739. Bp., 1892. – A mohamedanizmus és a kereszténység. Bp., 1892. – Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. Bp., 1894. – Szent László király élete. Győr, 1895. – Szent Imre herceg élete. Bp., 1899. – Keletről. (Szemelvények az újabb kori török írók műveiből.) Győr, 1899. – Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660–1664. Bp., 1904. – Török-magyar oklevéltár, 1533–1789. Bp., 1914. (Sok Veszprém megyei vonatkozású oklevéllel.)
  I.: BENE István: ~ élete és művei. Győr, 1936. – DÉVÉNYI Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője. = Víg., 1964. 1. sz. – GyÉL. – Harmath–Katsányi. – MKtL VI. köt. – RÚL XI. köt. – Sziklay. – Szinnyei. V. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.