VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KÁTAI Zoltán

( Mosonmagyaróvár, 1954. november 3. - , 2020. november 6. )

Énekmondó, népzenész

Gyermekkorában kezdett különböző zenei stúdiumok után érdeklődni, zongorázni tanult, majd énekszakra járt a szombathelyi tanárképzőbe. 1977-ben, az első táncház-zenészképző tanfolyam végére, az utolsó félévre beiratkozott a nagybőgőn tanulók közé, ahol fél évig Hamar Dánielhez (a Muzsikás együttes nagybőgőséhez) járt tanulni. 1983 és 1994 között a Mákvirág együttes tagja volt. 1983 óta hivatásszerűen zenél, énekelt. Tizenegy évet töltött a Mákvirág népzenei együttesben. Velük a nagyvilágot, Dinnyés Józseffel Magyarországot járta; muzsikált Kecskés Andrással és Kobzos Kiss Tamással. A zenén keresztül jó barátságba került Sebő Ferenccel, Cseh Tamással, a Kaláka együttessel, verséneklőkkel, utcaszínházi csepűrágókkal, népzenészekkel és néhány fiatal énekmondóval. Erős szálakkal kötődött Bakonybélhez. Zenészbarátaival, az önkormányzattal és a Tinódi Pajzs Egyesülettel 2015-ben, a Szent-kúti kápolna melletti erdőszélen, Cseh Tamás emlékét idézve szervezte meg az Énekmondók emlékezete programot. Díjak, kitüntetések: 2005 Artisjus díj; 2006 Tinódi Lant díj; 2014 Párhuzamos Kultúráért díj; 2016 Magyar Ezüst Érdemkereszt; 2019 Kossuth-díj.
M.: Muzsikáló Erato, 1999. – Magiar História. Magánkiadás, 2002. – Magyar Énekmondók – Többrendbeli Énekek. Magánkiadás, 2002. – Kátai Zoltán–Róka Szabolcs: Boriváshoz való. B.K.L. Kiadó, 2003. – Kátai krónika; ill. Jankovics Marcell. Helikon, Bp., 2005 (Hangzó Helikon) + CD.: – Wathay Ferenc énekei. Gryllus kiadó, 2007. – „Elindula József...” Énekek Adventtől Vízkeresztig Kátai Zoltán előadásában, 2012. – „... aki a Hazáért Győztes” Bocskai István emlékezete, 2014. – "Viadalhelyeken véresen, sebesen...", 2018. – "Ditsérjétek Istent...", 2018.
I.: MAH: Elment az énekmondó. = N., 2020. nov. 9.