VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

JÓKAI Mór

( Komárom, 1825. február 18. - Budapest, 1904. május 5. )

író

A legnagyobb magyar elbeszélő. Az 1841–1842. tanévet a Pápai Ref. Főiskolában végezte, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Tevékenyen részt vett a Képzőtársulat életében, több versét az érdemkönyvbe írták. A Tűz és víz c. elbeszélésével 1842. júl. 26-án egy arany jutalmat nyert. Tanárai közül Tarczy Lajos gyakorolt rá nagy hatást. 1857-ben feleségével együtt meglátogatta Pápán élő sógorát, Váli Ferencet. A kétnapos látogatás eseményeit Váli Mari örökítette meg. 1868-ban a képviselőválasztás alkalmával látogatott a városba, majd 1881-ben Az utolsó prológ címmel verset írt az új színházépület megnyitására,. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobrát, amely a ref. templom előtt áll, 1931-ben leplezték le. A két Szervátiusz (Jenő és Tibor) 1978-ban készült Jókai-emlékművét a Várkastély előtt állították fel. Emléktábla van a Jókai u. 13. sz. házon, ahol pápai diáksága idején lakott. – 1857 nyarán az Anna-bál utáni időkben járt először a Balatonnál. Füreden szállt meg, majd Tihanyban, a harmadik napon Keszthelyre kirándult a Kisfaludy gőzössel. Kocsin tért vissza Balatonfüredre, bejárta és lerajzolta a Balaton-felvidéki várromokat, Sümegen felkereste Kisfaludy Sándor sírját. A veszprémi úttal záruló néhány napos kirándulást szinte évente ismétlődő füredi nyaralások követték. Jókainé sógora, Huray István fürdőorvos biztatására 1867-ben villatelket vásároltak a János-dombon, a Kerek-templom szomszédságában. Itt építtették fel kedvenc nyaralójukat, amelyet 1870-ben vettek birtokukba. Jókai idejének nagy részét Füreden is munkával töltötte. Itt írta a Fekete gyémántok, Az arany ember, a Domokosok és a Három márványfej c. regényeit. Balatoni leírások és történetek szerepelnek a Szegénység útja és az Asszonyt kísért, Istent kísért c. kisregényeiben, A befagyott Balaton és az Ölelkező várromok c. útirajzában. 1882-ben a Nemzet c. lapban Balatonfüred és a Balaton jövője címmel ismertette a Balaton Egylet alakulását, működési tervét. Utolsó balatoni témájú munkája az 1891-ben megjelent Rémhalász c. regéje. Ekkor már két esztendeje eladta a füredi villát, amely 1954 óta Jókai Emlékmúzeum. A Balatoni Panteonban emléktábla, a Jókai villában és annak kertjében is egy-egy mellszobra, Huszár Adolf és Gyenes Tamás alkotása látható. Emléktáblája van a Balatonarácsi Mezőgazdasági Szakközépiskola falán is, amelynek felírása szerint ez az épület volt mintája az Arany ember kastélyának. – Gyakran vendégeskedett Czigány Károly kővágóörsi barátjánál. A magyar Tempevölgye c. írásában palotai (Várpalota) népmondákat és szájhagyományokat elevenített fel, a „legregényesebb fekvésű városkának” nevezte Sümeget, ahol emlékét utcanév és tábla őrzi. Az Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, az apátságban, és Dudaron játszódik. Azok a jó rátótiak c. művének Gyulafirátót a színhelye.
M.: Összes művei. 1–100. köt. Bp., 1894–1898. – Hátrahagyott művei. 1–10. köt. Bp., 1912. – Összes művei. 1–98. köt. (Kritikai kiadás. Szerk.: LENGYEL Dénes–NAGY Miklós.) Bp., – Balaton-Füred. = A Hon, 1867. – Balaton-Füred július 10. = A Hon, 1875. – Balaton-Füred és a Balaton jövője. = Nemzet, 1882. szept. 2. – Életemből. 1. köt. Bp., 1904. –Az én iskolatársaim. Pápa, 200.
I.: TÓTH Ede: ~ és Pápa. Pápa, 1943. – MIKSZÁTH Kálmán: ~ élete és kora. Bp., 1954. – VÁLI Mari: Emlékeim ~ról. Bp., 1955. – NAGY Miklós: ~ pápai diákéveihez. = Itk, 1956. 2. sz. – LIPTÁK Gábor: ~ Balatonfüreden. Bp., 1967. – HEITLER László: Jókai emlékek Pápán. Pápa, 1975. – Jókai Mór. A szellem zónái. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Vp., 1991. – Jókai Mór. = PP., 2. (Összeáll.: KŐSZEGI Lajos.) Vp., 1991. – ÁCS Anna: Jókai és Balatonfüred. Vp., 1996. – Jókai Mór tulipános ládája. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996. – TÁBORI Anna: Az eltűnt Magyarország Jókaija. =ÚH., 2000. 3. sz. – MEZEI Zsolt: „Akkor virágzott a szőlő.” ~ Alma matere városában. = ÚH., 2000. 3. sz. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. V. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.