VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


HUBER Gyula
( Zalaegerszeg, 1861. szeptember 7. - Barcs, 1943. augusztus 17. )

r. k. apát, nótaszerző

Apja: Huber Alajos zalaegerszegi órás-és ékszerész. Gimnáziumba szülővárosában, Szombathelyen és Nagykanizsán járt, teológiai tanulmányokat a veszprémi szemináriumban végzett. 1886. július 1-jén szentelték pappá. 1886 után káplán Káptalantótiban, később Somogyváron, 1901-től plébános Barcson, helyettes esperes és tanfelügyelő, 1906-tól veszprémvölgyi c. apát. Művészi szinten hegedült, zeneszerzőként, nótaszerzőként országosan ismert nevet szerzett. Barcsi plébánosként egymás után jelentek meg dalos füzetei. Több mint ötszáz csárdás, palotás és ezernél is több dal szerzője. Legnépszerűbb a “Gyöngyvirágos selyemkendő” c. volt. Szerepelt Blaha Lujzával és Pete Lajossal, a rádióban Pap Viktor népszerűsítette műveit. Tapolcán és Nemesgulácson gyakran megfordult. Barcs Vasvári utcai temetőjében nyugszik.
  M.: Százszorszép. 1892. – A mi nótáik. 1892. – Badacsony-tövi nóták. 1893. – Csak szívesen! 1893. – Hulló levelek. 1894. – Klarinétos az én nótám fújja. 1894. – Jolán-csárdás. 1894. – Vilma csárdás. 1895. – Csobáncz aljából. 1896. – Mezei virágok. 1897. – Van-e még a hegedűben. 1898. – Sír a nóta. 1899. – Csobáncz aljából 10 eredeti magyar népdal. Bp., én. – Badacsonytövi nóták: 10 eredeti magyar népdal. Bp., én.
  I.: LESZLER József: Nótakedvelőknek. Bp., 1986. – Kertész. – Pfeiffer. – Varga.