VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

HORVÁTH Ádám, Pálóczi Horváth, pálóczi

( Kömlőd, 1760. május 11. - Nagybajom, 1820. január 28. )

jogász, mérnök, költő

Ref. papi családból származott. Már 13 éves korától a debreceni kollégiumban tanult. A papi pályához nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt a kollégiumból és még abban az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Somogy és Zala megyében gazdálkodott, majd Pápán telepedett le, ahol mérnökként dolgozott. Keresett földmérő volt, akit tagjai közé fogadott a városban élő, irodalmi érdeklődésű társaság, a Pápai Pindus. Verssel köszöntötte a Ref. Kollégium újjáépülését, köszöntők és búcsúztatók írására kérték fel. 1782-ben megnősült, feleségül vette Oroszi Pál tótvázsonyi birtokos Julianna nevű lányát. Feleségének birtoka volt Balatonfüreden, hamarosan ide költöztek. 1783-ban Pomázon vállalt földmérői munkát és több dunántúli birtokon is dolgozott. 1785-ben elkészítette Füred első részletes térképét, amelyen már szerepel saját háza is. Műveivel népszerűvé tette a Balatont az irodalomban. A korszak minden számottevő folyóirata közölte írásait, részese volt a felpezsdülő irodalmi vitáknak. Kapcsolatai folytán Balatonfüred irodalmi központtá vált. 1785-ben kibérelte a tihanyi kamara szántódi birtokait is. Gazdálkodó poéta, mint később Berzsenyi és Kisfaludy. A Holmi c. kötete számos versében énekelte meg a Balatont, amelyet ő nevezett először Magyar Tengernek. Első nagy irodalmi sikerét Hunnias, avagy Magyar Hunyadi c. eposzával aratta (1787). Levelezett Kazinczyval, aki 1789 őszén és 1819 tavaszán meglátogatta, majd a Kassai Magyar Múzeum c. folyóirat megalapításakor meghívta munkatársának. Rokonszenvezett a nyelvújítás ortológus irányzatával, mert féltette a nyelvet a romlástól. Jó kapcsolatai voltak a Balaton környékén élő írókkal. Révai Miklós a költő barát 1790-ben a tudós társaság tagjának is jelölte. Gyakran ellátogatott Tótvázsonyba, ahonnét első felesége származott, és ahol akkor Somogyi Gedeon és Fábián József élt. Magyar asszonyok prókátora c. röpiratában a nők egyenjogúságát követeli. Hatása Dukai Takács Judit költészetében is érződik. 1798-ban Nagybajomba költözött, ahol találkozott Csokonaival. 1812-ben már ismét Zalában volt, ahol Göcseji Helikon néven irodalmi kört szervezett. 1814-ben németellenes versei miatt feljelentették és csak nehezen menekült meg a börtönbüntetéstől. Legjelentősebb alkotása a hatalmas dalgyűjtemény, az Ötödfélszáz énekek, amely 1813-ban és 1953-ban, Énekes poézis címen 1979-ben jelent meg. Célja a nemzeti hagyományok és a népköltészeti értékek megmentése. Rendszeresen részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken. Balatonfüreden emléktáblája látható a ref. templom és a zeneiskola (általa tervezett és építtetett épület) falán, valamint – Biharival, Csermákkal és Ruzitskával együtt – a Balatoni Panteonban. Utcanév is őrzi emlékét.
M.: Hunniás. Győr, 1787. – Holmi. (v.) 1–3. köt. Pest-Győr, 1788–1793. – A tétényi leány Mátyás királynál. (vígj.) Pest, 1816. – Felfedezett titok. Bp., 1988.
I.: KUBÁN Margit: ~ és a nyelvújítás. Bp., 1910. – HERMANN Antal: A Balaton ~ Holmijában. = BÉ., 1921. Bp., 1921. – LIPTÁK Gábor: A magyar tenger keresztapja. (Tsz.) = Bakonytáj, 1956. ápr. 30. – VÖRÖS Károly: Adalékok ~ életéhez. Bp., 1958. – VAJKAY Aurél: ~ balatonfüredi lakóháza. = N., 1968. jan. 28. – PÉTERFFY Ida: ~ nyomában Balatonfüreden. = MZ., 1967. 4. sz. – SIPOS Istvánné: A magyar nyelvű pszichológiai irodalom kezdete. = PT., 10. köt. Bp., 1967. – ZÁKONYI Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs, 1976. – NÉMETH József: ~, a szabadkőműves és politizáló költő. = VpMMK., 17. 1984. Vp., 1985. – PÉTERFFY Ida: ~ munkássága a „Hunniás” előtt. Bp., 1985. – Pannon vallomások. Ajkai Irodalmi antológia. Ajka, 2001. – PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám Balatonfüreden. (Szerk.: ÁCS Anna.) Bf., 2010. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – RNL X. köt. – Tilhof. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt.