VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


HENSZELMANN Frigyes
( Budapest, 1925. október 22. - Veszprém, 1990. július 16. )

tanár, vegyészmérnök

A kémiai tudományok kandidátusa (1969). A középiskolát Miskolcon és Budapesten végezte, vegyészmérnöki oklevelet 1947-ben, a fővárosban szerzett. 1953-ig a budapesti műegyetemen tanársegéd, majd a veszprémi NEVIKI-ben tudományos munkatárs. A VVE-en az 1952–1954-es években mellékfoglalkozásban, majd főállású tanárként dolgozott. Közben 4 évig docensként tanszékvezetői feladatok ellátására is megbízást kapott. A NEVIKI-ben először a hazai bauxitok ahidrálására vonatkozó kísérletekben vett részt, majd a kohósalakok cementipari hasznosításával foglalkozott. Az egyetemen (többek között) a szervetlen pigmentek előállításának kémiája és azok technológiája képezte kutatómunkájának tárgykörét. Több nemzetközi kongresszuson tartott előadást, közel harminc tanulmány, szabadalom és könyv jelzi szakmai munkásságát. A Magyar Kémikusok Egyesületének választmányi tagja. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van.
  M.: Kohósalak cementipari felhasználása. Vp., 1950. – Kalciumkarbid hidrofobizálása. Vp., 1958. – Szemcsék granulálása fluidizált rétegben. (Tsz.) Vp., 1962. – Szervetlen pigment szuszpenziók vízoldható sótartalmának eltávozása fluidizációs eljárással. Vp., 1967.
  I.: A Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatóinak tudományos munkássága. 1949–1969. és 1970–1980. Vp., 1983. és 1989. – RÚL IX. köt. – ÚMÉL III. köt. – Varga.