VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

GARDÓ Sándor

( Debrecen, 1941. október 8. - Győr, 2011. január 9. )

egyetemi tanár, szülész–nőgyógyász osztályvezető főorvos

Az orvostudomány kandidátusa (1974), doktora (1994); habilitáció (1997 POTE). Szülei: Gardó Sándor, Miklós Ibolya. Felesége: Walawska Joanna szemész főorvos. 1959-ben a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, 1966-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen általános orvos, 1970-ben szülészet-nőgyógyászat, 1975-ben egészségügyi szervezés, 1980-ban humángenetika szakvizsgák alapján kapott oklevelet. 1966-tól 1972-ig a DOTE Női Klinikán tanársegéd. 1972–1975 Szerencsen járási főorvos. 1975 és 1986 között a tapolcai Városi Kórházban osztályvezető főorvos. 1987-től a győri Petz Aladár Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán osztályvezető főorvos, 1996-tól a főigazgató főorvos tudományos helyettese. 1995 a győri Széchenyi István Főiskola Egészségügyi és Szociális Intézetének igazgatója, 1996-tól az Egészségtudományi Tanszék vezetője. 1985-től címzetes egyetemi docens. 1992-től címzetes egyetemi tanár (HIETE), címzetes egyetemi tanár (DOTE), 1997-től egyetemi tanár (SZIF). Magyar Nőorvos Társaság tagja, 1994-től 1998-ig főtitkára. A Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaság tagja, 1995 után főtitkára. Magyar Egészségügyi Társaság tagja. 1980-tól a Magyar Humángenetikai Társaság vezetőségi tagja. Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság, Európai Humángenetikai Társaság, Osztrák Nőorvos Társaság, 1990 után az MTA Genetikai Munkabizottság tagja. 1990-től a VEAB Genetikai Munkabizottság tagja, 1996-tól elnöke. Az ezredfordulóig százhetvennyolc tudományos közlemény, 177 előadás, citációs index 155, impact factor 67,113. Díjak, kitüntetések: 1974 Markusovszky-díj. 1994 Markusovszky Emlékérem. 1999 Semmelweis Emlékérem. Sírja: Gyürüújbarát, Petőfi Sándor úti temető.
I.: VpMKÉL.